Tatár Zoltán lett az év jegyzője


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Átadták az Év polgármestere, alpolgármestere és jegyzője díjakat pénteken a 26. Városi Polgármesterek Találkozóján Szarvason.

Az Év polgármestere díjat Balaicz Zoltán (Zalaegerszeg) kapta, aki 2014 óta vezeti a várost. Korábban 2001-2010 között a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány igazgatója volt. Ezekben az években indult el Zalaegerszegen a műszaki-mérnöki oktatás, bővült a többi képzés, és önálló karrá vált a számviteli főiskolai intézet. 2002-től a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség tagja, 2006-2014 között választókerületi kampányfőnök, 2015-től a zalaegerszegi szervezet elnöke. 2006-ban lett önkormányzati képviselő, 2010-ben alpolgármester.

Az Év alpolgármestere elismerést Fórizs László (Hajdúböszörmény) érdemelte ki, aki 1998 óta önkormányzati tisztségviselő; és elmondása szerint a választásokon mindig „magasan a legtöbb szavazatot kapta”.

Az év jegyzője Tatár Zoltán (Hódmezővásárhely) lett, aki korábban dolgozott Domaszéken, Zákányszéken és a szegedi járási hivatalban is; tevékenykedett ügyvédként, valamint a MÁV Zrt. jogtanácsosaként is.

Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára a rendezvényen elmondta, a településvezetők egyik legfontosabb ismérve a szakmai felkészültség, tudás és tapasztalat mellett a választókhoz való viszony.

A díj azért különösen fontos, mert azt maguk a polgárok szavazzák meg; „ami a leghitelesebb visszajelzés” – tette hozzá.

A jó polgármester kapcsolatot tart a lakossággal, figyeli és alakítja a helyi gazdasági és társadalmi folyamatokat, „és ami a legfontosabb, sosem szakadhat el a választóktól” – sorolta.

A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszak, a koronavírus-járvány különösen nagy terheket rótt az önkormányzati vezetőkre, akiknek a képviselő-testületek és közgyűlések hatáskörében is el kellett járniuk.

Dukai Miklós szerint a hatalom demokratikus gyakorlása nemzeti ügy, ami a nemzet felemelkedéséhez járul hozzá.
A jelöltekre online lehetett szavazni.

Szarvas másodszor adott otthont a díjátadónak. Babák Mihály (Fidesz-KDNP) – aki 2002-ben maga is elnyerte az Év polgármestere címet – köszöntőjében elmondta, Szent István a kereszténység mellett a jogállamiságot hagyta a magyar népre. Vannak olyan szakemberek, önkormányzati tisztségviselők, akik a Nyugat-Európából érkező támadások ellenére is teszik a dolgukat, működtetik az országot, irányítják az emberek életét.
Hozzátette, amikor közvetlenül az emberektől érkezik egy díj, „az picit többet jelent”, jelzi, hogy van értelme a munkának.
A rendezvényt 1995-ben szervezték meg először, ötletgazdája a Szféra Európa Kft. volt.

Oltványi Tamás, az ötletgazda-rendező Szféra ügyvezetője bejelentette, jövőre Komáromban „találkoznak a városi polgármesterek”.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.