Tavaly több mint 13 ezer távtárgyalást tartottak a börtönökben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly több mint 13 ezer távtárgyalás történt a magyarországi börtönökben – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos parancsnoksága (BvOP) kedden.

Azt írták: az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy megteremtsék a magyarországi börtönökben a távtárgyalások feltételeit, azok alkalmazásának ugyanis megkérdőjelezhetetlen előnyei vannak. A büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények mellett ma már a bíróságok, az ügyészségek, a rendőrség és más hatóságok is „sokkal korszerűbben és költséghatékonyabban tudják lebonyolítani a fogvatartottakkal kapcsolatos eljárási cselekményeiket” – fűzték hozzá.

Kiemelték: a fejlesztések eredményeként „ma már valamennyi börtönben, összesen 70 videokonferencia-végpont biztosítja a fogvatartottak távmeghallgatását. Az új fejlesztésnek köszönhetően egyszerre valósul meg az adminisztratív munkateher-csökkentés, valamint a gyors, digitális alapú ügyintézés”.

Hangsúlyozták, hogy a távtárgyalás alkalmazása a büntetés-végrehajtási szervezet számára havonta 4-5 millió forintos megtakarítást eredményez, és további szakmai előnye, hogy „a fogvatartottak külső mozgatás nélküli, intézeten belüli meghallgatása minimalizálja a biztonsági kockázatot is”.

A távtárgyalások alkalmazásának népszerűségét mutatja, hogy 2022-ben a hazai börtönökben megvalósuló távtárgyalások száma elérte a 13 362 esetet – írták. Közölték azt is: szakmai egyeztetést folytatnak a társzervekkel – így kiemelten az Országos Bírósági Hivatallal és az Országos Rendőr-főkapitánysággal – arról, hogy „a videóhívás útján megvalósuló tárgyalás és a digitális alapú előállítás-foglalás lehetőségével” hogyan tudnak még nagyobb számban élni az érintett hatóságok.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.