A jogaikért küzdő krími tatárok helyzetére figyelmeztetett az Európa Tanács biztosa


A krími tatárok emberi jogainak védelmére, valamint a tatár anyanyelvű oktatás és médiahasználat biztosítására szólított fel Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa kedden.

Dunja Mijatovic, a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában élő krími tatárok emberi jogi helyzetéről kiadott jelentésében azt írta, a terület Oroszország általi jogellenes elcsatolása sajnálatos események és intézkedések sorozatát indította el, amely a krími tatárok emberi jogainak súlyos és ismételt megsértését eredményezte.

Az intézkedések olyan környezet kialakulásához vezettek, amely hozzájárul a krími tatárok megbélyegzéséhez, etnikai megosztottságot eredményez, és szembeállítja velük a Krím lakosságát – figyelmeztetett. Az emberi jogi biztos a krími tatárok üldözésének, valamint a közösséghez tartozó jogvédők, aktivisták, politikai és társadalmi szereplők és újságírók önkényes letartóztatásának, zaklatásának és otthonainak átkutatásának megszüntetésére szólított fel.

„Minden krími tatárnak megtorlástól való félelem nélkül kell élveznie a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságot. Lehetővé kell tenni számukra vallásuk gyakorlását, részvételüket a köz- vagy magánszférában, tatár anyanyelvű oktatásban kell részesülniük, és biztosítani kell számukra kulturális örökségük megőrzését” – fogalmazott.

Mijatovic kijelentette: mivel a Krím félszigeten a megszálló orosz hatóságok erősen korlátozzák a médiaszabadságot, az ukrán hatóságoknak biztosítaniuk kell az Ukrajna területén elérhető krími tatár televízió- és rádióállomások megfelelő támogatását annak érdekében, hogy továbbra is a tatár közösség javát szolgáló műsorszolgáltatást nyújthassanak.

Az emberi jogi biztos azt írta: a krími tatárok szerves részét képezik a szélesebb európai közösségnek és történelemnek. Reményét fejezte ki, hogy a közösség „a kényszerű száműzetés több évtizedes tapasztalata után” a lehető leghamarabb visszaszerezheti helyét a krími multikulturális társadalom szövetében. Végezetül hangsúlyozta, hogy minden szükséges támogatást meg kell adni a krími tatárok számára, hogy megőrizzék és fenntartsák identitásukat, és lehetővé tegyék emberi jogaik gyakorlását és teljes érvényesítését.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. június 8.

A befejezett peres ügyek száma meghaladta az érkezett ügyek számát

„Évtizedes, de talán azt is mondhatjuk, hogy évszázados távlatban kijelenthető: a magyar bírósági ítélkezés nagy részben Budapestre koncentrálódik. 2022-ben a Fővárosi Törvényszékre és az itt működő kerületi bíróságokra érkezett a bírósági ügyek 28 százaléka, és itt volt folyamatban az összes bírósági ügy 31 százaléka. Nem véletlen, hogy a Fővárosi Törvényszék nem csupán az ország legnagyobb ügyforgalmú, hanem a legnagyobb létszámú bírósága is. Az engedélyezett létszám közel 760 bíró és 2200 igazságügyi alkalmazott – ennyien teljesítenek szolgálatot a Fővárosi Törvényszéken és a kerületi bíróságokon” – mondta dr. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón.

2023. június 7.

Adótörvények 2024: számos változással kell számolni

Klasszikus salátatörvény-tervezetet terjesztett az Országgyűlés elé Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról” címmel kedd délután; a szöveg 152 oldalas.