A jogaikért küzdő krími tatárok helyzetére figyelmeztetett az Európa Tanács biztosa

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A krími tatárok emberi jogainak védelmére, valamint a tatár anyanyelvű oktatás és médiahasználat biztosítására szólított fel Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa kedden.

Dunja Mijatovic, a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában élő krími tatárok emberi jogi helyzetéről kiadott jelentésében azt írta, a terület Oroszország általi jogellenes elcsatolása sajnálatos események és intézkedések sorozatát indította el, amely a krími tatárok emberi jogainak súlyos és ismételt megsértését eredményezte.

Az intézkedések olyan környezet kialakulásához vezettek, amely hozzájárul a krími tatárok megbélyegzéséhez, etnikai megosztottságot eredményez, és szembeállítja velük a Krím lakosságát – figyelmeztetett. Az emberi jogi biztos a krími tatárok üldözésének, valamint a közösséghez tartozó jogvédők, aktivisták, politikai és társadalmi szereplők és újságírók önkényes letartóztatásának, zaklatásának és otthonainak átkutatásának megszüntetésére szólított fel.

„Minden krími tatárnak megtorlástól való félelem nélkül kell élveznie a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságot. Lehetővé kell tenni számukra vallásuk gyakorlását, részvételüket a köz- vagy magánszférában, tatár anyanyelvű oktatásban kell részesülniük, és biztosítani kell számukra kulturális örökségük megőrzését” – fogalmazott.

Mijatovic kijelentette: mivel a Krím félszigeten a megszálló orosz hatóságok erősen korlátozzák a médiaszabadságot, az ukrán hatóságoknak biztosítaniuk kell az Ukrajna területén elérhető krími tatár televízió- és rádióállomások megfelelő támogatását annak érdekében, hogy továbbra is a tatár közösség javát szolgáló műsorszolgáltatást nyújthassanak.

Az emberi jogi biztos azt írta: a krími tatárok szerves részét képezik a szélesebb európai közösségnek és történelemnek. Reményét fejezte ki, hogy a közösség „a kényszerű száműzetés több évtizedes tapasztalata után” a lehető leghamarabb visszaszerezheti helyét a krími multikulturális társadalom szövetében. Végezetül hangsúlyozta, hogy minden szükséges támogatást meg kell adni a krími tatárok számára, hogy megőrizzék és fenntartsák identitásukat, és lehetővé tegyék emberi jogaik gyakorlását és teljes érvényesítését.

(MTI)

---