Bejegyzések anyanyelv használata címkével


AB: mindenkit megillet a nemzetiségi nyelve szóbeli használatának a joga
2021. április 6. Szakma

AB: mindenkit megillet a nemzetiségi nyelve szóbeli használatának a joga

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a polgári peres eljárások során a nyelvhasználathoz való alapjogból fakadó alkotmányos követelmény, hogy minden olyan felet, akinek személyesen kell megjelennie a bíróság előtt, és aki a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamely nemzetiség tagja, azonos feltételekkel kell hogy megillesse a nemzetiségi nyelve szóbeli használatának a joga. A döntéshez Czine Ágnes csatolt különvéleményt.

Nem diszkrimináció, ha a magyaroknak nehezebb az érettségi
2020. október 22. Világjogász

Nem diszkrimináció, ha a magyaroknak nehezebb az érettségi

A vizsgaidőpontok tíz hónapra előre való meghirdetése pedig elegendő időt biztosított a diákoknak arra, hogy lélekben és tudásban is felkészülhessenek a vizsgákra. Az, hogy az írásbeli vizsgák között a kérelmezőknek nem volt pihenőnapja, az EJEB szerint nem jelentett az Egyezménysértés megállapításához szükséges súlyú sérelmet.

Jogszerűtlenül kezdeményezte az előzetes döntéshozatalt a PKKB bírája
2019. szeptember 11. Napi

Jogszerűtlenül kezdeményezte az előzetes döntéshozatalt a PKKB bírája

A Kúria a 2019. szeptember 10-én nyilvános ülésen kihirdetett ítéletével (Bt.838/2019.) helyt adott a legfőbb ügyész törvényesség érdekében benyújtott indítványának és kimondotta, hogy törvénysértő a büntetőeljárás előzetes döntéshozatal kezdeményezése végett történő felfüggesztése, ha a kezdeményezésre irányuló kérelem nem európai közösségi norma, uniós szervek, intézmények vagy hivatalok aktusai értelmezésére, érvényességére, hanem a bíróság előtt folyamatban levő ügy kimenetelét nem érintő, az ügy tárgyával össze nem függő kérdésekre vonatkozik.

Az anyanyelv használata jogának fontossága a bírósági eljárásban
2019. április 5. Szakma

Az anyanyelv használata jogának fontossága a bírósági eljárásban

Ami a tényállást illeti, a felek házasságát a bíróság felbontotta, a közös gyermek az egyezség értelmében az alperes nevelésébe és gondozásába került. A felperessel szemben ekkor nevelése alatt álló személy sérelmére folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette miatt büntetőeljárás volt folyamatban. Mivel a felek között az életközösség megszűnésétől kezdődően vita és állandó feszültség volt a felperes és a gyermek kapcsolattartása miatt, az elsőfokú bíróság úgy szabályozta a kapcsolattartást, hogy arra a helyi családsegítő és gyermekjóléti központ kapcsolat ügyeletén ellenőrzött keretek között kerülhet sor. A kapcsolattartás azonban a felek elmérgesedő viszonya miatt ellehetetlenült, melynek folyományaként a gyermek elutasította a felperest és a kapcsolattartás végzésben szabályozott módját. Miután a felperest bizonyítottság hiányában felmentették az ellene emelt vád alól, az ezt követően tartott kapcsolattartási tárgyaláson az alperes vállalta, hogy a gyermeket felkészíti a felperessel történő kapcsolattartásra. Ennek érdekében az elsőfokú bíróság elrendelte a kötelező közvetítést, ám ez nem hozott eredményt. A felperes azt kérte a bíróságtól, hogy a korábbi ideiglenes intézkedésnek megfelelő tartalommal szabályozza a gyermek és a felperes kapcsolattartását. Az alperes ezt nem ellenezte, de további határidő engedélyezését kérte arra, hogy a…