Bejegyzések anyanyelv használata címkével


Emberi Jogok az EJEB gyakorlatában II. – A tisztességes eljáráshoz való jog
2021. december 27. Szakma

Emberi Jogok az EJEB gyakorlatában II. – A tisztességes eljáráshoz való jog

Élethez való, tisztességes eljáráshoz való jog, mozgásszabadság, kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén – csak néhány olyan fogalom, amely jelen műben kibontásra vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Emberi jogi kézikönyv az EJEB gyakorlata alapján című kiadványban Dr. Dudás Dóra Virág egészen az alapoktól építi fel az Emberi Jogok Európai Egyezményének megismerését, rendszerét, kialakulási körülményeit, fejlődését, alapértékeit és fókuszát, kikényszerítési mechanizmusát, azt, hogy az Egyezményt hogyan kell alkalmazni. Betekintést nyújt a strasbourgi bíróság szerepéről és működéséről, továbbá elmélyül az abszolút, erős, minősített, gyenge, kiegészítő jogok magyarázatában. Az alábbiakban a műnek a tisztességes eljáráshoz való jog témakörével foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.

AB: mindenkit megillet a nemzetiségi nyelve szóbeli használatának a joga
2021. április 6. Szakma

AB: mindenkit megillet a nemzetiségi nyelve szóbeli használatának a joga

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a polgári peres eljárások során a nyelvhasználathoz való alapjogból fakadó alkotmányos követelmény, hogy minden olyan felet, akinek személyesen kell megjelennie a bíróság előtt, és aki a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamely nemzetiség tagja, azonos feltételekkel kell hogy megillesse a nemzetiségi nyelve szóbeli használatának a joga. A döntéshez Czine Ágnes csatolt különvéleményt.

Nem diszkrimináció, ha a magyaroknak nehezebb az érettségi
2020. október 22. Világjogász

Nem diszkrimináció, ha a magyaroknak nehezebb az érettségi

A vizsgaidőpontok tíz hónapra előre való meghirdetése pedig elegendő időt biztosított a diákoknak arra, hogy lélekben és tudásban is felkészülhessenek a vizsgákra. Az, hogy az írásbeli vizsgák között a kérelmezőknek nem volt pihenőnapja, az EJEB szerint nem jelentett az Egyezménysértés megállapításához szükséges súlyú sérelmet.

Jogszerűtlenül kezdeményezte az előzetes döntéshozatalt a PKKB bírája
2019. szeptember 11. Napi

Jogszerűtlenül kezdeményezte az előzetes döntéshozatalt a PKKB bírája

A Kúria a 2019. szeptember 10-én nyilvános ülésen kihirdetett ítéletével (Bt.838/2019.) helyt adott a legfőbb ügyész törvényesség érdekében benyújtott indítványának és kimondotta, hogy törvénysértő a büntetőeljárás előzetes döntéshozatal kezdeményezése végett történő felfüggesztése, ha a kezdeményezésre irányuló kérelem nem európai közösségi norma, uniós szervek, intézmények vagy hivatalok aktusai értelmezésére, érvényességére, hanem a bíróság előtt folyamatban levő ügy kimenetelét nem érintő, az ügy tárgyával össze nem függő kérdésekre vonatkozik.

Az anyanyelv használata jogának fontossága a bírósági eljárásban
2019. április 5. Szakma

Az anyanyelv használata jogának fontossága a bírósági eljárásban

Ami a tényállást illeti, a felek házasságát a bíróság felbontotta, a közös gyermek az egyezség értelmében az alperes nevelésébe és gondozásába került. A felperessel szemben ekkor nevelése alatt álló személy sérelmére folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette miatt büntetőeljárás volt folyamatban. Mivel a felek között az életközösség megszűnésétől kezdődően vita és állandó feszültség volt a felperes és a gyermek kapcsolattartása miatt, az elsőfokú bíróság úgy szabályozta a kapcsolattartást, hogy arra a helyi családsegítő és gyermekjóléti központ kapcsolat ügyeletén ellenőrzött keretek között kerülhet sor. A kapcsolattartás azonban a felek elmérgesedő viszonya miatt ellehetetlenült, melynek folyományaként a gyermek elutasította a felperest és a kapcsolattartás végzésben szabályozott módját. Miután a felperest bizonyítottság hiányában felmentették az ellene emelt vád alól, az ezt követően tartott kapcsolattartási tárgyaláson az alperes vállalta, hogy a gyermeket felkészíti a felperessel történő kapcsolattartásra. Ennek érdekében az elsőfokú bíróság elrendelte a kötelező közvetítést, ám ez nem hozott eredményt. A felperes azt kérte a bíróságtól, hogy a korábbi ideiglenes intézkedésnek megfelelő tartalommal szabályozza a gyermek és a felperes kapcsolattartását. Az alperes ezt nem ellenezte, de további határidő engedélyezését kérte arra, hogy a…