Telefonozás munkaidőben, avagy magánügyek a munkahelyen


Valószínűleg már mindenkivel előfordult, hogy munkaidőben megcsörrent a telefonja és el kellett intéznie egy magánjellegű ügyet, vagy egyszerűen csak „nyomkodta” a mobilját, esetleg elolvasott egy cikket vagy megnézett egy videót az interneten. Ezek az apróbb szünetek jellemzően nem mennek a munka rovására, mégis előfordulhat, hogy a munkáltatót zavarja az ilyen jellegű tevékenység, vagy úgy látja, hogy a biztonságos munkavégzést veszélyezteti. Szigorúan véve ezek a cselekedetek a munkavégzési kötelezettség megszegését jelentik, amelyet a munkáltató akár felmondással is szankcionálhat.

A munkavállaló legfontosabb kötelezettsége, hogy munkaidejében a munkáltató rendelkezésére álljon és ezen időszak alatt munkát végezzen [Mt. 52. § (1) bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkaidejében kizárólag a munkavégzéssel foglalatoskodhat, főnökének utasítása szerint. Szigorúan véve ez a kötelezettség kizárja, hogy a dolgozó bármilyen egyéb, akár magáncélú tevékenységet végezzen a munkaidő alatt. A realitás mégis az, hogy a dolgozók többsége munkaidőben ránéz a telefonjára, privát beszélgetést folytat le, e-mailezik a barátaival, megnézi a Facebookját, esetleg TikTokozik is.

Az Mt. meghatározása szerint munkaidőnek a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama minősül [Mt. 86. § (1) bekezdés]. A munkaidő definíciójából logikusan következne, hogy a magáncélú tevékenységgel töltött időtartam nem minősül munkaidőnek, azonban a kérdés megítélése ennél árnyaltabb. Abból kell kiindulni, hogy a munkaidő egy előre meghatározott, körülhatárolt időtartam, amelynek keretei között a munkavállalónak munkát kell végeznie. Amennyiben ezen időszak alatt a dolgozó nem munkát végez, hanem privát beszélgetéseket folytat le, akkor megszegi a munkaviszonyból fakadó, alapvető kötelezettségét, a rendelkezésre álló munkaidő „terhére”. A munkavégzési kötelezettségének megszegésére tekintettel pedig a munkavállaló szankcionálható.

A munkavállalóval szemben alkalmazandó szankciót a kötelezettségszegés súlyával arányosan kell megállapítani. Amennyiben a dolgozó magatartása indokolttá teszi, akár a munkaviszonya is megszüntethető. Természetesen differenciálni kell a különböző munkakörök és a lehetséges következmények tekintetében is. Vannak olyan munkahelyek, ahol a munkavégzés jellegéből fakadóan tilos bármilyen eszközt (pl. telefont) a munkaterületre bevinni. Ilyenkor magától értetődő, hogy aki ezt a szabályt megszegi a munkavégzési kötelezettségszegés mellett egyúttal a biztonságos munkavégzést is veszélyezteti. Ez esetben indokolt lehet egy jelentősebb szankció kiszabása a munkáltató részéről.

Más a helyzet akkor, ha egy tipikusan számítógéppel dolgozó, irodai dolgozóról beszélünk. Esetükben szinte elkerülhetetlen, hogy a munkaidő alatt ne nézzék meg a telefonjukat, vagy használják magáncélra is munkahelyi laptopjukat. Természetesen ez utóbbi abban az esetben lehetséges, ha a munkáltató kifejezetten engedélyezte a munkahelyi számítógép magáncélra vonatkozó használatát.

Amennyiben a munka minőségét nem befolyásolja, úgy adott esetben pozitív hatása is lehet annak, ha a munkáltató „szemet huny” efelett. Növelheti a munkáltató és a munkavállaló közötti bizalmat, mivel a dolgozó úgy érezheti, hogy főnöke meg van elégedve munkájával, úgy látja, hogy a dolgozó megfelelően osztja be az idejét és időben elvégzi a munkáját, ezért megengedőbb az eszközhasználat tekintetében.

Érdemes látni azt is, hogy az elmúlt 20 évben jelentős változások mutatkoztak a technológia terén. A kétezres évek elején még elképzelhetetlen volt az okostelefon, nem voltak közösségi média felületek és az internethasználat is még gyerekcipőben járt. Ebben az időszakban felnövő generáció fiatalon ismerkedett meg a digitális világ vívmányaival és az hamar az életük szerves részévé vált. Ez a korosztály mára már felnőtt és munkába állt, napi életük és munkavégzésük szerves része a digitális világ adta lehetőségek kiaknázása. Számukra az online térben való jelenlét folyamatos, és ha egy munkáltató lépést akar tartani a fiatal generációval, akkor érdemes ezeket a szempontokat is figyelembe venni és elnézőbbnek lenni a munkaidőt röviden megszakító, magánjellegű eszközhasználattal.

A munkáltatónak természetesen lehetősége van arra, hogy kifejezetten megtiltsa a privát jellegű tevékenységet a munkaidőben, valamint a munkahelyi eszközök magáncélú használatát, vagy azt a nap folyamán csak bizonyos időtartamban engedélyezze (pl. napi 10-15 perc). Erre utasítást adhat, illetve szabályzatban is rendelkezhet róla. Ilyen esetekben mindig előre tájékoztatni kell a dolgozót, hogy mi felé az elvárás és milyen következményekkel jár, ha ezt nem teljesíti. Abban az esetben különösen igaz ez, ha a magáncélú telefonozás, netezés huzamosabb ideig látszólagos következmények nélkül engedélyezett volt, majd utóbb a munkáltató megváltoztatja a gyakorlatot. Az is elképzelhető, hogy bár engedélyezi a munkáltató a magánjellegű telefonálást, e-mailezést stb., azonban ezt az időtartamot nem ismeri el teljesített munkaidőnek.

A munkáltatóknak a munka jellegére és a dolgozók teljesítményére tekintettel szükséges mérlegelniük, hogy elfogadják, „tűrik-e” a munkahelyi telefonálást, internetezést, vagy azt tiltják, esetleg azt korlátozzák. Bárhogy is döntenek, azt mindig átlátható módon és egyértelműen közölniük kell a dolgozók felé. Tiltás, illetve korlátozás esetén a dolgozóknak be kell tartaniuk a munkáltató utasítását, még akkor is, ha adott esetben nem vált a munka és a teljesítmény kárára néhány perc telefonozás. Ha pedig a munkáltató szemet huny ezek felett, akkor a munkavállalóknak saját maguknak is oda kell figyelniük arra, hogy a telefonálás, internetezés ne eredményezze azt, hogy a munkájukat nem végzik el megfelelő módon.

Forrás: Adó Online (www.ado.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.

2024. május 21.

Az EU a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletet fogadott el

Az Európai Unió Tanácsa a mesterséges intelligenciáról (MI) fogadott el rendeletet, mely az EU egységes piacán „mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható MI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett”.

2024. május 21.

A megalapozottság, kiegyensúlyozottság és időszerűség jellemzi a Szombathelyi Törvényszék ítélkezését

A Szombathelyi Törvényszék ítélkezését a megalapozottság, a kiegyensúlyozottság és időszerűség jellemzi, ráadásul a leterheltség növekedése ellenére sikerül a folyamatban lévő ügyek számát folyamatosan csökkenteni – hangoztatta értékelőjében a vármegyei összbírói értekezlet előtt tartott sajtótájékoztatóján kedden Körmenden a az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese.