Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Telekadó és építményadó egy épületre?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Igen. Különböző adótárgyak utáni adókivetés nem adótöbbszörözés – a Kúria eseti döntése.
A tényállás
A felperest a tulajdonában lévő belterületi ingatlan miatt K. Város Jegyzője (mint első fokú hatóság) telekadó-bevallás benyújtására szólította fel. A felperes a bevallásában a telek teljes területét 26 912 m2-ben, a telekből épülettel lefedett területet 958 m2-ben, a telekadó hatálya alá tartozó telekrészt 25 954 m2-ben határozta meg azzal, hogy a törvényi mentességek rovatban a telken levő épületek hasznos alapterületét 1095 m2-ben jelölte meg.
Az első fokú hatóság a felperest 24 859 m2 adóköteles alapterületű telek után 2012. évtől évi 248 590 Ft telekadó megfizetésére kötelezte, mivel állítása szerint minden, a város önkormányzata illetékességi területén lévő telek adóköteles. Az adó alapja a telek m2-ben számított területe (10 Ft/m2).
Az adózó bevallásában feltüntetett adatok alapján a telek területe 25 954 m2, amelynek adómentes telekrésszel csökkentett adóköteles alapterülete 24 859 m2.
Az első- és másodfokú eljárás
A felperes – mivel építményadót is fizetett az ingatlan után – vitatta, hogy építményadó és telekadó alá is vonható ugyanazon vagyontárgy vagy vagyonhoz kapcsolódó jog, ezért fellebbezést nyújtott be.
Az alperes az első fokú határozatot helybenhagyta. Álláspontja szerint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (a továbbiakban: Htv.) az ingatlan fogalma gyűjtőfogalom, az építmény, illetve a telek külön-külön adótárgyfajták, amelyekre külön-külön adófajta vethető ki.
A Htv. 2012. január 1-jétől hatályos szabálya értelmében a telek maga nem csak akkor adóköteles, ha épülettel nincs beépítve, hanem akkor is, ha épület áll rajta.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy ugyanazon ingatlantulajdonhoz kapcsolódó vagyonértékű jog két adótárgy alapjául nem szolgálhat, mivel egy adótárgy egyszer, és csak egy jogcímen adóztatható, így a határozatok jogellenesek.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Hangsúlyozta, hogy már a Legfelsőbb Bíróság (eseti döntésében) is azon az állásponton volt, hogy helyi adó kivetése esetén az adótöbbszörözés tilalma csak az azonos adótárgyakra vonatkozik. Ingatlan a Htv. alapján a telek és az épület is, ezért mind az építményadó, mind a telekadó kivethető és ez nem ütközik az adótöbbszörözés tilalmába.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes az ítélet hatályon kívül helyezését kérte a Kúriától, mivel álláspontja szerint az sérti az adótöbbszörözés tilalmát. Hangsúlyozta, hogy az adótárgyat a Htv. mind az építményadó, mind a telekadó tekintetében az ingatlantulajdonban, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyonértékű jogban fogalmazza meg.
A Kúria megállapításai
A Kúria helyesnek ítélte meg az elsőfokú bíróság jogértelmezését és jogszerűnek találta döntését. A Htv. felhatalmazása alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel az illetékességi területén vagyoni típusú adók bevezetésére jogosult, vagyoni típusú adó például az építményadó és a telekadó.
Ezen felhatalmazás alapján került megalkotásra a helyi adók megállapításáról és a helyi adókkal kapcsolatos méltányossági eljárásról szóló önkormányzati rendelet, amely a felperesre is, mint belterületi telektulajdonosra telekadót vetett ki.
Az építményadó tárgya az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (építmény) tulajdona. A telekadó tárgya az önkormányzat illetékességi területén lévő telek tulajdona, méghozzá akként, hogy telekadómentes az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész. Hangsúlyozta, hogy a törvény fogalmi rendszerében élesen elkülöníthető az építmény és épület fogalma a telek fogalmától. Előbbi kettő vonatkozásában a beépítés játssza a döntő szerepet, míg ettől elhatárolva a telket épülettel be nem épített földterületként határozza meg.
A Kúria hangsúlyozta, hogy az építményadó és a telekadó is önálló adó, tárgyuk ezért nem is lehet azonos, így az első fokú hatóság azzal, hogy nem azonos adótárgyakra vetett ki adót, nem sértette meg az adótöbbszörözés tilalmát. Az építményadó és a telekadó szabályai közötti összhangot az teremti meg, hogy a beépített belterületi földrészletek az építményadó hatálya alá tartoznak, az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges területtel (mértékben). A telekadó hatálya az ezt meghaladó területre terjed ki csakúgy, mint a belterületi beépítetlen földrészletre.
| Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés |
|---|
|
Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét. |
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. V. 35 144/2013/3.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/5. számában jelent meg.