Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európa Tanács a tényleges életfogytig tartó büntetés szabályozásának felülvizsgálatát sürgeti.
Magyarországnak felül kell vizsgálnia a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre vonatkozó szabályozását az európai emberi jogi egyezményben foglaltak megfelelő végrehajtása érdekében – közölte az Európa Tanács csütörtökön.
A tájékoztatás szerint strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy számos elítélt szabadlábra helyezés lehetősége nélkül tölti élethosszig tartó szabadságvesztését, valamint azért, mert az ítéleteket csak az újonnan bevezetett úgynevezett kötelező méltányossági eljárás keretében vizsgálják felül, amely összeegyeztethetetlen az európai emberi jogi egyezményben előírásaival.
A miniszteri bizottság felszólította az érintett hatóságokat, hogy késedelem nélkül módosítsák az vonatkozó jogszabályokat, a szükséges intézkedések pedig legyenek összhangban az egyezményben foglaltakkal. A bizottság továbbá felkérte a hatóságokat, hogy szolgáljanak információkat egy korábbi elítélt, Magyar László ügyének lehetséges további intézkedéseivel kapcsolatban.
[htmlbox BDT]A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága korábban úgy döntött, hogy Magyarországnak változtatnia kell a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés ítélkezési gyakorlatán.
A Kúria ezt követően Magyar László ügyében mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést, ugyanakkor úgy döntött, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva vizsgálható.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
