Tényleges életfogytiglanira ítélték Párizsban Salah Abdeslamot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2015. november 13-i, 132 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagjára a legsúlyosabb ítéletet mondták ki.

A tíz hónapig tartott per végén az öt terrorelhárítási bíróból álló különleges esküdtszék a francia nemzeti terrorelhárítási ügyészség indítványára a fővádlottra a francia büntetőjog legsúlyosabb büntetését szabta ki, amelyet 1994-es bevezetése óta eddig csak négy alkalommal alkalmaztak a bíróságok.

A legvéresebb franciaországi terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik, háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített. A dzsihadisták egy része öngyilkos merénylőként halt meg, többekkel a kommandósok végeztek.

A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek az egyik, Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, abban a támadásban 32-en vesztették életüket.

A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a vád szerint feltételezhetően a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában.

Ő lehetett a az egyik kitervelő

A fővádlott a perben azt vallotta, hogy egy kávéház volt a számára kijelölt célpont, ahol humánumból nem indította be a robbanóövét. Ugyanakkor szakértői vélemény azt állapította meg, hogy a szerkezet nem működött. Ez az esküdtszék szerint „komolyan megkérdőjelezi” azt, amit Salah Abdeslam állított.

A 32 éves, francia állampolgárságú vádlott a per kezdetén elsősorban csak azért kért szót, hogy igazolja a merényleteket. Az utolsó meghallgatásán viszont elmondta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a terrorkommandónak.

A vádlott verziója azonban nem győzte meg sem az ügyészeket, sem az esküdteket, akik Salah Abdeslamot a merényletek egyik kitervelőjének és elkövetőjének tekintik, s felelősnek tartják valamennyi áldozat haláláért.

„Nem vagyok gyilkos, senkit nem öltem meg” – mondta még hétfőn, az utolsó szó jogán a fővádlott, és ismételten „őszintén elnézést kért” az áldozatoktól. Az ítélethirdetést karba tett kézzel és szigorú tekintettel követte.

19 vádlott volt

A francia igazságszolgáltatás leghosszabb, 2021. szeptember 8-án kezdődött perében a 2500 felperes közül több százan megjelentek az ítélethirdetésre az esküdtszéken.

A pernek további 19 vádlottja volt, s egy – a terroristák hamis papírjainak beszerzésében közvetítő Farid Kharkhach – kivételével valamennyiüket terrorizmusért ítélték el. Közülük életfogytiglani szabadságvesztést kapott Mohamed Abrini, Abdeslam gyerekkori barátja, aki a támadást megelőző este elkísérte a terrorkommandó tagjait Brüsszelből Párizsba. A perben bevallotta, hogy ő is merénylő lett volna, de az utolsó pillanatban meggondolta magát és visszautazott Brüsszelbe. Ő 22 év múlva kérheti ügye felülvizsgálatát.

A svéd állampolgárságú Osama Krayemet és a tunéziai Sofien Ayarit, akiknek a vád szerint 2015. november 13-án az amszterdami repülőtéren kellett volna merényletet végrehajtaniuk, de a támadás ismeretlen okokból meghiúsult, harminc-harminc év börtönbüntetésre ítélték. Hasonlóan a belga állampolgárságú Mohamed Bakkalihez, aki a logisztikai szervezők „bizalmi embere” volt, lakásokat és gépkocsikat bérelt a dzsihadistáknak.

Hat vádlottat távollétükben ítélt el az esküdtszék. Ők az Iszlám Állam terrorszervezet vezetői, a merénylet megrendelői, és feltételezhetően 2016 és 2017 folyamán meghaltak Szíriában. Két évtől életfogytiglanig terjedő szabadságvesztést kaptak. Ez utóbbi büntetésre ítélte az esküdtszék a belga Oussama Atart, a terrortámadás kitervelőjét, aki Szíriából közvetlenül irányította a merényletsorozatot. A támadást követően Abdeslam menekülésében segédkező belga állampolgárságú vádlottak szabadlábon védekezhettek, ahogy Abrini „sofőrje”. Ők felfüggesztett börtönbüntetést kaptak.

A vádlottaknak tíz nap áll rendelkezésre a fellebbezéshez.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 5.

Többször is megsértette a klasszifikációs rendelkezéseket a TV2

Újabb televíziós műsorok készítéséhez járul hozzá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. A testület ugyanakkor a december 3-i ülésén két eljárásban is megbírságolta a TV2 Zrt.-t, és több médiaszolgáltatóval szemben is vizsgálatot indított – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön.

2024. december 5.

Az áldozatsegítés az Igazságügyi Minisztérium egyik legfontosabb feladata

Az áldozatsegítés az Igazságügyi Minisztérium (IM) egyik legfontosabb feladata; a büntetőeljárás hagyományosan az elkövetők felkutatására és megbüntetésére koncentrál, de az is fontos, hogy a bűncselekmények áldozatai kapjanak segítséget az államtól – erről beszélt Tuzson Bence igazságügyi miniszter az Igazságügyi Minisztérium évzáró áldozatsegítési konferenciáján Budapesten, csütörtökön.