Termékhamisítás: a cégek negyede érintett

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Felmérte a hamisítás hatásait a magyar gazdaságban a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület.

Vállalati döntéshozók körében Magyarországon első ízben végeztek kutatást termékhamisítással kapcsolatos tapasztalataik, véleményük feltérképezése céljából. A kutatást kezdeményező Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) több mint 450 vezetőt kérdezett az ország minden régiójából.

A kutatás kérdéseire cégvezetők, műszaki vezetők és marketingvezetők válaszoltak telefonos megkérdezések és mélyinterjúk alkalmával. A válaszadók legnagyobb csoportja kisebb, azaz 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatnál dolgozik (75%), az 50-249 fős vállalatok 19%, míg a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek 6%-a képviselteti magát a mintában. A vizsgált vállalatok 81%-a teljes mértékben magyar tulajdonú vállalat, vegyes tulajdonú a minta 6%-a, a külföldi tulajdonú vállalatok aránya pedig 12%.

Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, aki a testület titkárságát működtető Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke szerint a kutatás érdeklődésre leginkább számot tartó eredményei a következők:

• A vállalkozások negyedének ágazatát rendkívül károsan érinti a hamisítás, ugyanilyen arányban vannak azok is, akiknél nem jelent ez problémát. Az átlagosnál nagyobb problémát jelent a hamisítás azon cégeknél, melyek a textília, a ruházati és bőrtermékek gyártása, valamint a számítástechnikai, elektronikai, optikai termékek gyártása területén működnek.
• A gyártással foglalkozó vállalatok több mint negyedének (28%-nak) van tudomása arról, hogy termékét hamisítják. Közülük csaknem 50% tapasztalta hamisított termékeik interneten történő értékesítését.
• A cégek számára a hamisítás elsősorban az okozott gazdasági kár, a vállalati presztízsveszteség és márkájuk értékének csökkenése miatt káros.
• Bár a hamisítás elítélésében szinte tökéletes az egyetértés és az érintett vállalatok komoly gazdasági kárról számolnak be, a relatív többség (52%), amikor azzal a problémával találkozott, hogy termékeit hamisítják, mindezidáig nem tett semmit a hamisítás megakadályozására. Az interneten tapasztalható jogsértésekkel szemben csak a vállalatok 12%-a lép fel.
• Márkavédelemmel a megkérdezett vállalatok 40%-ánál nem foglalkozik semmilyen munkatárs.
• A hamisítással kapcsolatos jogtudatosság közepes mértékű, az összes megkérdezett 44%-a válaszolt úgy, hogy ismeri a hamisítás jogkövetkezményeit.
• A cégek kis mértékben használják az iparjogvédelmi eszközöket (pl. szabadalom, védjegy) szellemi termékeik védelmére. A megkérdezett vállalatok összesen 24%-a rendelkezik bármilyen iparjogvédelmi oltalommal.

Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség főtitkára szerint a hamisítás elleni hatékony küzdelem kizárólag széles körű összefogással érhető el. Nemzetközi tapasztalatok mutatják, a jó szabályozások és a következetes végrehajtás mellett szükség van a kormányzati szervek, az üzleti szféra és a civil fogyasztóvédők koordinált fellépésére is, akár hosszú távú szemléletformáló kampányok szervezésével. A hamisítás ugyanis nem csak a márkatulajdonosok problémája, hiszen mind az állam, mind a fogyasztók érdekeit komolyan veszélyezteti – mondta a főtitkár.

A teljes tanulmány itt olvasható.

---