TI: legalizálódott a korrupció


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Transparency International szerint  az állam „foglyul ejtette” a rendőrséget és az ügyészséget.


A vizsgált 168 ország közül Magyarország az 50. helyen áll a korrupciós listán – közölte a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a szervezet szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

2014-hez képest három helyet esett vissza Magyarország, egyben 54 pont helyett 51-et kapott a vizsgálat során – közölte Martin József Péter.

A felmérés szerint Magyarország rendelkezik a leginkább centralizált gazdasági és politikai rendszerrel az Európai Unióban, a bíróságokon kívül minden állami intézmény inkább a kormány és nem a társadalom érdekeit képviseli – közölte az ügyvezető igazgató.

A korrupciós rangsort üzletemberek és szakértők, továbbá 11 intézmény 12 háttérkutatása alapján állították össze a TI berlini központjában.

Az országokat 0 és 100 pont között értékelték; minél alacsonyabb pontszámot kap egy-egy állam annál korruptabbnak minősíthető – közölte.

Ennek alapján a leginkább korrupciómentes országok sorrendben: Dánia (91pont), Finnország (90), Svédország (89), Új-Zéland (88), Hollandia (87) és Norvégia (87). A leginkább korrupt államok Szomália (8) és Észak-Korea (8). Afganisztán 11, Szudán 12, Dél-Szudán és Angola 15-15 pontot kaptak.

Magyarországot Szaúd-Arábia előzi meg 52 ponttal, míg Bahrein, Horvátország és Szlovákia ugyancsak 51 pontot kapott. Ezeket az államokat Kuvait (49) és Kuba követi (47).

Hangsúlyozta, hogy Magyarország hosszú évek óta lejtmenetben van a listán. Amíg a kétezres évek elején az évente ismétlődő jelentés alapján a régióban csupán Észtország volt kevésbé korrupt, ma már az alsó negyedben helyezkedik el az ország. Az Európai Unióban csak Bulgária, Görögország, Olaszország és Románia kapott rosszabb minősítést Magyarországnál.

A régióban Észtország bizonyult a legkevésbé korruptnak (70). Sorrendben Lengyelország (62), Litvánia (61), Szlovénia (60), Csehország (56), Lettország (55) követi. 

Úgy vélekedett, hogy a korrupciós szint szorosan összefügg egy-egy ország versenyképességével. 

A Világgazdasági fórum éves jelentései szerint, 2001-ben Magyarország a 28. legversenyképesebb állam volt a világon, 2015-re visszaesett a 63. helyre. 2006 óta még a régiós átlagtól is egyre inkább elmarad az ország – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A továbbiakban a jelentés megállapítja – folytatta Martin József Péter -, hogy Magyarországon rendszerszintű és sokszor legalizálttá vált a korrupció, vagyis olyan jogszabályok születnek, amelyek jogszerűvé teszik a korrupciót.

Ez azt jelenti, hogy a közpénzeket sokszor illetéktelenül használják fel, és a közbeszerzések elnyerését sokkal inkább az adott vállalkozás kormányzattal kialakított viszonya határozza meg, mint a piaci helyzete – tette hozzá.

Nagykommentár a cégtörvényhez

A szerzők gazdasági és cégügyekkel foglalkozó bírák, akik a joggyakorlat szemszögéből, a módosításokat objektíven, de kritikusan szemlélve segítik a jogalkalmazókat a gazdasági jog értelmezésében. 

További információ és megrendelés >>

Ez visszafogja a gazdaságot, hiszen a cégek elsősorban nem a fejlesztésekben, hanem a kormánnyal ápolt jó viszony kialakításában érdekeltek. Mindennek következménye a befektetések csökkenése, a gazdasági növekedés pedig kizárólag az uniós forrásoknak köszönhető – mondta.

Martin József Péter az egyetlen pozitívumként az úgynevezett utcai, vagyis rendőrök, hivatali ügyintézők, vámosok által elkövetett korrupciós cselekmények csökkenését említette, illetve, hogy a pénztárgépek online bekötése fehérítette a gazdaságot.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója arról szólt, hogy eközben az állam által „foglyul ejtett” intézmények, mint a rendőrség és az ügyészség, folyamatosan a korrupció csökkenéséről számolnak be.

Ugyanakkor például szóba sem kerül annak vizsgálata, hogy Paks 2 kapcsán 10-12 milliárd eurónyi közpénzt kíván elkölteni az állam, vagy a Magyar Nemzeti Bank 200 milliárd forinttal támogat alapítványokat – mondta.

Szintén nem vizsgálja senki, hogy található-e összefüggés az egyes vállalatok által juttatott sporttámogatások és az adott cég közbeszerzési sikerei között. A takarékszövetkezeti szektor, a dohánykereskedelem átalakítása, a termőföld és a kaszinóügy a példái a legalizált korrupciónak – mondta Ligeti Miklós.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 4.

Nem jár a korkedvezményes nyugdíj a kormányhivatallal pereskedő transz nőnek a Fővárosi Törvényszék szerint

A Fővárosi Törvényszék kedden határozatot hirdetett egy transz nőnek, G. V. A.-nak az ügyében, aki azt próbálta elérni, hogy ő is jogosult legyen a nők kedvezményes öregségi nyugdíjazási lehetőségére, a “Nők 40”-re, vagyis negyven év munka után nyugdíjba vonulhasson. G. V. A. Budapest Főváros Kormányhivatalát perelte be, miután az elutasító határozatot hozott az ügyében. A törvényszék most elutasította G. V. A. keresetét.

2024. december 4.

Ne féljen a DÁP-regisztrációtól, mutatjuk, mit kell tennie

A jövő év elejétől fontos, mindannyiunkat érintő adminisztratív változás lép életbe: január 16-tól megszűnik a már jól ismert Ügyfélkapu. Helyébe az Ügyfélkapu+ lép, illetve a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazás lesz használható. Most az utóbbival kapcsolatban gyűjtöttük össze az 5 legfontosabb kérdést és választ a gördülékeny használat érdekében.

2024. december 4.

Bíróság: Szivárványzászló-égetésre buzdítani közösség elleni uszítás

Harmadfokon közösség elleni uszítás miatt egy év próbára bocsátotta Barcsa Turner Gábort, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjét a Győri Ítélőtábla, amiért a szervezet 2019 októberében szivárványzászló-égetésre hívott fel egy október 23-i megemlékező eseményt népszerűsítő anyagaiban.