Tilos keresni a terrortámadásokon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Franciaország Szellemi Tulajdon Hivatala (INPI) számos, „Je suis Paris” és „Pray for Paris” megjelölésekre vonatkozó védjegy lajstromozás iránti kérelmet utasított el az elmúlt napokban.


November 20-i közleményében az INPI az elutasított kérelmek indokaként azok közrendbe ütköző mivoltát jelölte meg, hangsúlyozva, hogy a 2015. november 13-i párizsi terrortámadások tükrében ezen megjelöléseket ne használhassa senki kereskedelmi célokra, azaz senki ne húzhasson hasznot a „Je suis Paris” és „Pray for Paris” megjelölésekből, amelyeket mások a Párizsban történt terrortámadást követően írtak ki közösségi oldalaikra együttérzésük, részvétük kifejezésére.

Új értesítő szolgáltatás az Ügyvédvilág portálon

Díjmentes értesítő rendszerünk
segítségével gyorsan és egyszerűen tájékozódhat
az Önt érdeklő friss cikkekről

Jean-Baptiste Bourgeois, francia ügyvéd szerint az INPI a közrendbe ütközésre való hivatkozással ezúttal sokkal jobb jogalapot talált a beadott védjegylajstromozási kérelmek elutasítására, mint ezév januárjában, a mintegy 50 darab „Je suis Charlie” megjelölés védjegykénti bejelentésekor, ahol az INPI a „Je suis Charlie” megjelölés széleskörű használata miatt egy másik védjegylajstromozást kizáró abszolút okra, a megkülönböztető képesség hiányára utalt.

„Megjegyzendő, hogy a magyar és az európai védjegyjog rendszerében is megtalálhatóak ugyanezek az abszolút kizáró okok, amelyek fennállta esetén mind a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, mind a közösségi védjegyekkel foglalkozó Belső Piaci Harmonizációs Hivatal el kell, hogy utasítsa hivatalból az ilyen kizáró okokba ütköző, védjegyként történő lajstromozásra benyújtott kérelmeket.” – mondta el Hennelné dr. Komor Ildikó ügyvéd, védjegyjogi szakértő. 

(Forrás: Worldpreview.com)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.