Tisztes távolból követik az üzletek az új jótállási szabályokat


Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt országos vizsgálat első féléves tapasztalatai szerint a boltok több mint fele nem alkalmazza megfelelően a vásárlók jogait erősítő rendelkezéseket.

Átfogóan megújult 2021 elejétől a legtöbb panaszt kiváltó jótállási ügyek bő másfél évtizede változatlan szabályozása. A fogyasztóvédelmi hatóság január óta ellenőrzi az előírások betartását az üzletekben és webáruházakban.

Az ITM közleménye szerint a kormány egyebek mellett a termék árához igazodó, akár kétszer-háromszor hosszabb jótállással, egyértelmű javítási és cserehatáridőkkel, az elektronikus jótállási jegy bevezetésével korszerűsítette a szabályozást. A vállalkozásoknak rövid időn belül javítaniuk vagy cserélniük kell a meghibásodott jótállásköteles termékeket, megszűnnek a “javítgatások” és a végeláthatatlan szervizbe járások. A többszázezer forintos termékek megfelelőségéért hosszabb ideig kell “jótállniuk” a gyártóknak, forgalmazóknak.

A kormányhivatalok 2021 első felében mintegy 600 üzletet ellenőriztek, ezek 55 százaléka nem a jogszabályoknak megfelelően végezte a szavatossággal, jótállással kapcsolatos tevékenységét. A legtöbb problémát a jótállási jegyekkel kapcsolatban tárták fel, azokat gyakran át sem adják a fogyasztónak. Ha mégis, nem tájékoztatnak az új javítási határidőkről, jótállási időtartamról, hanem a már felülírt régi előírások szerinti információkat közlik. A próbavásárlások során ellenőrzött 350 jótállási jegy 61 százalékával kapcsolatban merült fel kifogás.

Fogyasztóvédelmi Jog Online

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár szerint a hatóság legtöbbször csak figyelmezteti mulasztásaikra, és – bírság nélkül – javításra kötelezi az első alkalommal vétő cégeket. A folyamatos ellenőrzések eredményeként 2021 első felében mintegy 50 eljárásban eddig összesen 6,6 millió forint bírságot szabtak ki. Az ellenőrzéseken túl szakmai egyeztetéssel, a folyamatos párbeszéd megteremtésével segítik a kereskedők jogkövető magatartását.

Az ITM “Fogyasztóvédelmi péntek” párbeszédsorozatában a közelmúltban a kereskedelmi szövetségek képviselőivel egyeztetett a kifogásolási arány csökkentése érdekében. A szakmai szervezetek továbbítják tagjaiknak a gyakorlati kérdéseikre kapott válaszokat. A minisztérium online vállalkozói workshop megtartásával, közérthető infografikák összeállításával is megkönnyítette az új szabályok megismerését, alkalmazását – közölte a minisztérium.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. október 25.

Alakíthatnak-e szakszervezetet kényszervállalkozók?

Összességében a munkavállalók és a vállalkozások közötti terület szürke zóna, de a trendek arra mutatnak, hogy az önfoglalkoztatók és a kényszervállalkozók egyre inkább szervezkedhetnek és felléphetnek közösen érdekeik védelmében – mondta Dr. Fejes Gábor. A Wolters Kluwer Hungary által szervezett XVIII. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadáson szó volt arról is, hogy lehet-e versenykorlátozó egy kollektív szerződés, és szervezkedhetnek-e a munkáltatók.

2021. október 21.

Egy kellékhiányos váltó sorsa a váltóperben

Az Országgyűlés a genfi váltójogi egyezmény szabályait kiegészítő magyar specifikus rendelkezésekkel együtt alkotta meg a váltójog egységes rendszerét, melyet a 2017. évi CLXXXV. törvény tartalmaz.

2021. október 19.

Hogyan előzhető meg a munkatársak kiégése?

A munkavégzés átalakulóban van, amely miatt a jogi vezetők és teamek sok bizonytalansággal és megválaszolatlan kérdéssel szembesülnek. A példátlan változások és a sok ügyvédi iroda gyors növekedése miatt az ügyvédi irodák vezetőinek proaktívan kell tervezni a munkahelyi környezetet annak érdekében, hogy megakadályozzák a munkavállalók kiégését és növeljék a munkavállalók motivációját.