Tisztességtelen autókereskedői gyakorlatra mutatott rá a bíróság egy ügyészségi kezdeményezés nyomán


Átláthatóság hiányában tisztességtelenek egy közismert autóforgalmazó egyoldalú szerződésmódosítási jogon alapuló, vételárváltozásra is alkalmas általános szerződési feltételei – állapította meg a bíróság jogerősen egy az ügyész által indított közérdekű perben.

A közleményben – a vállalkozás megnevezése nélkül – azt írták, hogy az ügyészség sikeresen támadta egy közismert gépjárműforgalmazó általános szerződési feltételeinek több pontját. „Az ügyész keresete alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy a vételár változását eredményező, a vállalkozást egyoldalú szerződésmódosításra feljogosító általános szerződési feltétel érvénytelen, ha nem tartalmazza teljeskörűen, világosan és érthetően azokat a feltételeket, amelyek a vételár változását eredményezik” – közölte a főügyészség. Hozzátették: a bíróság szerint a változó környezetre tekintettel indokolt lehet az egyoldalú szerződésmódosítási jog kikötése, de csak akkor, ha a fogyasztó számára világosan és egyértelműen meghatározzák, hogy a jogszabályoknak megfelelően kialakított oklistában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak a fizetési kötelezettségre. Megállapította továbbá a bíróság – folytatta a főügyészség -, hogy a fogyasztók számára a pénztartozás késedelmes teljesítése esetére a jegybanki alapkamat kétszeresének kikötése eltúlzott, a késedelmi kamat e mértékét előíró rendelkezés tisztességtelen.

Tájékoztatásuk szerint tisztességtelennek és ezért érvénytelennek mondták ki azt a szerződési feltételt is, amelynek alapján a vállalkozás késedelem esetén a fogyasztó terhére feltűnően és aránytalanul eltérő jogkövetkezményeket alkalmaz, a fogyasztóval szemben kizárja a felelősségét. Kitértek arra, a másodfokú bíróság egyetértett az első fokon eljáró bíróság álláspontjával abban, hogy a vállalkozás által forgalmazott gépjárművek vonatkozásában egységesen egy évben meghatározott szállítási határidő szintén tisztességtelen, mert az differenciáltság hiányában nincs megfelelően meghatározva. Az egy év ugyanis olyan hosszú idő, hogy a fogyasztó körülményeiben akár jelentős változások is bekövetkezhetnek, és az ismeretlen vételárú gépkocsira történő szerződéskötéskor a vevő elállásra sem jogosult – írták. Úgy fogalmaztak: tisztességtelen az a szerződési feltétel is, amelynek alapján a vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésből eredő igényeit nem engedményezi, ellenkező esetben az engedményezés a kikötés szerint a felek között hatálytalan és a vevő köteles helytállni az eladó helyett. A kikötés azért tisztességtelen, mert jelentősen eltér a polgári anyagi jog szabályaitól, és a fogyasztókra nézve hátrányos jogkövetkezményeket vezet be, mert a fogyasztót kötelezi a teljesítésre az általános szerződési feltételeket alkalmazó vállalkozás helyett. A szerződési feltétel így a felek jogait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg – ismertették. Tisztességtelenség miatt érvénytelen továbbá az a szerződési feltétel, amelyben a vállalkozás korlátozza a fogyasztó továbbértékesítési jogát, és ha korlátozás ellenére értékesíti a járművet, akkor kötbérrel sújtja őt – közölték, hozzátéve: ez a bíróság szerint azért tisztességtelen, mert a vállalkozás korlátozza a fogyasztó tulajdonosi jogosítványait, a vásárolt gépkocsi lehetséges eladásának időpontját.

„A kialakult bírói gyakorlattal egyezően ismételten megerősítést nyert, hogy az a szerződési feltétel, mellyel a felek alávetik magukat a feltételben meghatározott bíróságok kizárólagos illetékességének, tisztességtelen. A kizárólagos illetékességi kikötés azért tisztességtelen, mert a fogyasztók számára az igényérvényesítést megnehezíti, ugyanis az általános szerződési feltételt alkalmazó vállalkozással országszerte a legkülönbözőbb településeken élő fogyasztók köthetnek szerződéseket” – áll a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2015. szeptember 2.

A Meseautótól a Merkurig

A fenti címmel nosztalgiát ébresztő tárlat látható a XX. század magyar gépjármű-kereskedelméről; a kiállított Danuvia motorkerékpár vagy egy fehér Trabant minden bizonnyal megdobogtatja az idősebb generáció tagjainak szívét.

2015. július 16.

A piac, a cég és a termék ismerete nélkül nem lehet jó versenyjogi tanácsot adni

Bár külföldön már külön jogászcsoportok oktatják a dolgozókat, Magyarországon sok esetben még a cégvezetők sem igazán figyelnek a versenyjogi megfelelőségre. Kartellezésről, tapasztalatokról, gyakran elkövetett hibákról, és a versenyjog szépségeiről is beszélgettünk dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltánnal, a Magyar Versenyjogi Egyesület új elnökével, a Baker & McKenzie irodavezető partnerével.