Tizenegy év fegyházat kapott Portik Tamás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Első fokon tizenegy év fegyházra ítélte Portik Tamást felbújtóként elkövetett minősített emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében a Fővárosi Törvényszék. A másodrendű vádlott tettesként 10 évet kapott, a harmadrendű vádlottat felmentették.


A több mint másfél évtizeddel ezelőtti gyilkosságra az ügyészség szerint Portik Tamás adott utasítást. Az ügy hátterében kölcsönügyletekkel kapcsolatos elszámolási vita állhatott. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.

A vádirat szerint Portik Tamás, aki 1994 és 2000 között – az olajügyletekkel kapcsolatba hozott – Energol Rt. igazgatója volt, a cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és nagy befolyásra tett szert az alvilágban.

Portik Tamás egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját vezette. A hatóságok őt gyanúsítják a Prisztás-gyilkosság mellett a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantással és Seres Zoltán, illetve testőre 1999-ben Tahitótfaluban történt meggyilkolásával.

A Prisztás-gyilkosság ügyében a vádhatóság szerint az áldozatot P. Tamás ismerőse, vádlott-társa, F. Ferenc csalta a III. kerületi Ladik utcába 1996. november 1-jén, ahol P. Tamás testőre, az ügyben szintén megvádolt H. István pisztollyal fejbe lőtte Prisztást. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.

A büntetőperben felvonultatott terhelő bizonyítékok között voltak védett tanúk, akik másfél évtizeddel ezelőtt P. Tamás környezetében voltak, továbbá olyan büntetett előéletű emberek, akik korábban összeütközésbe kerültek a vádlottal. A védet tanúkat a bíróság egy másik helyiségéből zárt láncú videorendszeren eltorzított képpel, hanggal hallgatták meg, de előfordult, hogy P. Tamás a nevén szólította az addig anonim tanút.

Portik Tamás az ítélethirdetéskor (Fotó: MTI)

 

A kecskeméti maffiaperben 2006-ban jogerősen 12 év fegyházra ítélt, majd büntetése félbeszakítása miatt szabadlábra kerülő R. László és más büntetett előéletű személyek egybehangzóan számoltak be arról, hogy 1999-ben a belvárosban két alkalommal is autóba ültették őket, csuklyát húztak a fejükre és egy Budapest környéki házba vitték őket, ahol P. Tamás elmondta nekik, hogy az ő utasítására ölték meg Prisztást, illetve két másik embert, majd megeskette őket, hogy erről soha nem beszélhetnek.

Több tanú beszélt arról, hogy P. Tamás magas szintű rendőri kapcsolataival dicsekedett. Az egyik védett tanú szerint a vádlott azzal fenyegette: ha bemegy a rendőrségre, hogy beszéljen, még ki se jön, és ő már tudja, miről beszélt a rendőröknek. Továbbá P. Tamás el tudta intézni, hogy senki ne kérdezze a tanút a vádbeli cselekményekkel kapcsolatban másfél évtizeden át, egészen a magas rangú rendőri korrupció gyanújával V. László és társai ellen folyó nyomozás megindulásáig.

Több tanú a váddal egyezően azt adta elő, hogy tudomása szerint P. Tamás ölette meg Prisztást, ám a vádtól eltérően végrehajtóként nem H. Istvánt, hanem Jozef R. szlovák állampolgárt jelölte meg, aki ellen több büntetőeljárás van folyamatban, például Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt meggyilkolása, illetve az Aranykéz utcai robbantás miatt.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.