Brüsszel beperli Magyarországot a szuverenitásvédelmi törvény miatt
Brüsszel fokozta jogi nyomásgyakorlását Magyarország szuverenitásvédelmi törvénye ellen, azzal érvelve, hogy az alapvető jogok széles körét sérti a jogszabály.
Több kapcsolattartási kérelem is érkezett az első napokban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtása március 1-jétől a gyámhatóság helyett a gyermek lakóhelye szerinti bíróságnál kezdeményezhető. Az Országos Bírósági Hivatal koordinálásával a bírák és az igazságügyi alkalmazottak a törvény hatálybalépését követően azonnal elkezdték a felkészülést az átállásra és a jogkereső állampolgárok magas színvonalú kiszolgálására.
Az Országgyűlés által 2019. december 17-én elfogadott új jogszabály hatálybalépését követően március 1-je óta 29 kérelem érkezett be a járásbíróságokra. A 2020. február 29-én indult, illetve akkor folyamatban lévő ügyeket a gyámhatóságok fejezik be.
A korábbiakhoz képest részletesebb és pontosabb kérelmet kell előterjeszteni a bíróságon: a kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező, a kérelmezett és a gyermek adatait, a kapcsolattartást szabályozó bíróság vagy gyámhatóság nevét, az ügyirat számát, annak leírását, hogy a kapcsolattartás szabályainak megszegése miben nyilvánult meg, és a végrehajtásra irányuló határozott kérelmet. A kérelem tartalmáról a bírósági ügyfélközpontokban, illetve az ott elhelyezett szórólapokról kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők. A kérelem előterjesztésére formanyomtatvány nem kötelező. Az eljárás megindításakor nem kell illetéket fizetni, az eljárás befejezésekor a bíróság dönt a feljegyzett illeték viseléséről.
A kérelmet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésétől vagy annak a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül lehet beadni. Az elektronikus űrlap itt érhető el.
Amennyiben a bíróság a kérelem és az erre adott nyilatkozat alapján megállapítja, hogy történt szabályszegés, elrendeli a végrehajtást. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. Ha azonban az iratok alapján kétséget kizáróan nem dönthető el a jogvita, bizonyítási eljárást folytat le és meghallgatja a feleket, speciális esetben az érdekelt gyermeket is.
Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a kérelmezett megszegte a kapcsolattartási szabályokat, felhívhatja, hogy azokat tartsa be. Emellett a bíróság meghatározhatja, hogy az esetlegesen elmaradt kapcsolattartást meddig kell pótolnia, illetve felhívhatja, hogy biztosítsa a zavartalan kapcsolattartást.
A bíróság – az eset körülményeit és a gyermek legfőbb érdekét mérlegelve – többféle szankciót alkalmazhat azzal szemben, aki megszegte a szabályokat. Fordulhat a gyámhatósághoz, hogy segítse elő a kapcsolattartás szabályainak betartását, de kérheti a gyámhatóságtól a szülői felügyeleti jog megváltoztatását vagy a gyermek elhelyezését harmadik személynél is. Emellett pénzbírságot szabhat ki, visszatérő, a szabályokat súlyosan megszegő magatartás esetén pedig a rendőrség közreműködését is kérheti a gyermek átadásakor. Ezen felül a bíróság büntetőfeljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése, kiskorúval történő kapcsolattartás akadályozása miatt.