Több mint másfél milliárd forintnyi áfát csalt el egy bűnszervezet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mintegy 1,6 milliárd forintnyi kárt okozott a költségvetésnek egy bűnszervezet, amely az általános forgalmi adó megfizetése nélkül értékesített műszaki cikkeket belföldön – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint a főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás bűntette miatt vádat emelt négy férfival szemben, aki szervezett bűnözői csoportot működtetve, további négy tárukkal együtt áfa megfizetése nélkül értékesített műszaki cikkeket belföldön, továbbá tagállami értékesítés látszatával nagy összegű áfát igényelt vissza jogosulatlanul.

A vádirat szerint az első rendű vádlott vezetésével létrehozott bűnözői csoport 2015 októberétől 2017 októberéig az érdekkörébe tartozó, strómanok által képviselt gazdasági társaságok felhasználásával műszaki, számítástechnikai eszközök kereskedelmét végezte.

Azért, hogy csökkenjen a lelepleződés esélye, a bűnszervezet tagjai hosszú számlázási láncot alakítottak ki. A számlázási láncban felhasznált cégek részben az elsőrendű vádlott tényleges irányítása alatt álltak, többségüknek azonban nem ő volt a bejegyzett tagja.

Bűntársai a bűnözői szervezet működését segítették, az általa rájuk kiosztott feladatok végrehajtását végezték: a „bukócégek” termékbeszerzését, az áru szállítását, továbbá a valós gazdasági ügyletek látszatát keltő dokumentumok elkészítését szervezték.

A vádlottak a cégláncolat alján szereplő bukócégek segítségével a szórakoztató elektronikai termékeket külföldről, nettó áron, azaz jelentős árelőnnyel szerezték be, ami után az áfát szándékosan senki nem fizette meg. A cégláncolat látszólagos exporttevékenységet is végzett, amelynek során azonban az áru egy osztrák és egy szlovák logisztikai központból nagyon rövid időn belül visszakerült az eredeti magyarországi megrendelőhöz.

A kivitelt végző gazdasági társaság a számlalánc fiktív számláinak áfatartalmát is visszaigényelte – tették hozzá.

A bűnszervezet irányítója és tettestársa annak érdekében, hogy a bűncselekményből származó pénz eredetét leplezze, osztalék és kölcsön címén utalásokat teljesített egymás számláira, végül az összegeket készpénzben felvette.

Az ügyészség négy vádlottat bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős illetve különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, továbbá hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja, amely 5-20 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Két vádlottnak üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntette miatt is felelnie kell. Velük szemben az ügyészség fegyházbüntetés kiszabását indítványozza azzal, hogy kedvezménnyel nem szabadulhatnak.

A bűnös gazdagodás erejéig valamennyi vádlottal szemben vagyonelkobzás elrendelését is indítványozza az ügyészség.

Mivel a bűnszervezet vezetőjével és tettestársával szemben már folyik büntetőeljárás, az ügyészség indítványozta, hogy ügyüket a Pécsi Törvényszéken folyó ügyhöz egyesítsék – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.