Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Csaknem négyszázan kaptak ingyenes jogi tanácsot a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) székházában és hét budapesti ügyvéd irodájában a BÜK által szervezett első Pro bono ügyvédi napon – közölte a kamara.
A szervezet becslése szerint tízezreknek jelenthet problémát a hozzáférés a jogi segítséghez. A keddi programhoz idén 117 ügyvéd csatlakozott, köztük Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is – írták.
A budapesti kamara szerint ha az idei jó példa szélesebb körben is követőkre talál az ügyvédek és az ügyfelek között, akár többször ennyien is kaphatnak ingyenesen szaktanácsot a jövő évi hasonló napon.
A tanácsadásra egy regisztrációs felületen lehetett jelentkezni. Az ügyvédek hét területen nyújtottak segítséget: polgári jog és cégjog, családjog, társasház és ingatlanjog, büntetőjog, üdülési jog, biztosítási jog és adójog – ismertették.
Az első Pro bono ügyvédi nap szervezése egyrészt csatlakozás a hasonló európai naphoz, másrészt, a társadalmi felelősségvállalás jegyében, a jogkeresőkért tett fontos lépés – írta közleményében a BÜK.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
