Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nyolc év alatt közel másfélszeresére nőtt azoknak a száma Magyarországon, akik kifejezetten támogatják az azonos nemű párok örökbefogadását – derül ki abból a reprezentatív közvélemény-kutatásból, amelyet május 17-e, a Homofóbia, Transzfóbia és Bifóbia Elleni Világnap alkalmából tett közzé a Háttér Társaság.
Magyarországon az elmúlt években egyre több azonos nemű pár, illetve leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális (LMBTQI) ember vállalt gyermeket. A Háttér Társaság 2016-2017 során végzett kutatásában megkérdezett közel ezer nagykorú LMBTQI válaszadó 17%-a már ma is szülő vagy társszülő (ha a 26 évesnél idősebb válaszadókat vizsgáljuk, ez az arány 21%). A válaszadók 8%-a a közeli jövőben szeretne gyermeket vállalni, és ennek érdekében tett is már lépéseket, további 57%-a pedig a távolabbi jövőben tervez gyermeket vállalni.
A gyermeket nevelő azonos nemű párok, az ún. szivárványcsaládok számának növekedése ellenére azonban a jogrendszer nem hajlandó tudomást venni ezekről a családokról: a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény, bár számos területen a házastársakkal azonos jogokat biztosít az azonos nemű bejegyzett élettársaknak, a közös gyermekvállalást, a közös örökbefogadást, a partner gyermeke örökbefogadását és a mesterséges megtermékenyítést nem teszi lehetővé.
A korábbi kutatások azt mutatták, az azonos nemű párok gyermekvállalását a közvélemény jelentős többsége is elutasítja: egy 2008-as kutatás szerint a magyarok csupán 17%-a támogatta egyértelműen az azonos nemű párok örökbefogadását, további 19%-nak pedig nem volt egyértelmű véleménye. Egy friss, 2017 áprilisi adatfelvétel szerint ugyanakkor már az érdemben válaszolók 24%-a támogató, és további 21%-uknak nincs kialakult véleménye.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A friss kutatás az azonos nemű párok gyermekvállalásával kapcsolatos további attitűdöket is feltárt: a magyarok 39%-a ért egyet azzal, hogy egy azonos nemű pár tagjai is lehetnek jó szülők, 45%-uk szerint egy gyermeknek jobb helye van egy azonos nemű párnál, mint a gyermekvédelmi rendszerben. A partner gyermekének örökbefogadását 43, a leszbikus párok mesterséges megtermékenyítésben való részvételét 39, a meleg férfiak béranya-fogadását 32% támogatja. A legelfogadóbbak a fiatalok, a diplomások és a budapestiek: körükben a partner gyermekének örökbefogadását támogatók már többségben vannak (58%, 57%, 52%). Akiknek van leszbikus, meleg vagy biszexuális ismerőse, azok körében a gyermekvállalás valamennyi formája esetén a támogatók vannak többségben.
“Ezek az eredmények is megerősítik, hogy a magyarok nem vevők a homofób kormányzati propagandára: ha lassan is, de növekszik az LMBTQI emberek társadalmi elfogadottsága” – közölte Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője. “Az adatok arra is ráirányítják a figyelmet, hogy a láthatóságnak, a személyes kapcsolatoknak milyen óriási jelentősége van: ha többen mernék vállalni magukat és családjukat, változna a társadalom hozzáállása is.”
A Homofóbia, Transzfóbia és Bifóbia Elleni Világnapot 2004 óta minden év május 17-én tartják a világ számos országában, hogy felhívják a döntéshozók, a véleményformálók, a szélesebb társadalom és a média figyelmét az LMBTQI embereket sújtó diszkriminációra és erőszakra. Az idei világnap fő témája a szivárványcsaládok egyenlősége.
Az idézett közvéleménykutatást a Háttér Társaság megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte 2017 áprilisában. Az adatfelvétel 1200 fős országos reprezentatív mintán személyes megkérdezéssel készült. A “nem tudja” választ adókat a fenti arányszámok számításakor figyelmen kívül hagytuk.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
