Törvény készül a bírósági nyilvánosságról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Várhatóan jövő év elején készül el az igazságügyi adatkezelésről és az ítélkezés nyilvánosságáról szóló törvény tervezete az Országos Bírósági Hivatalban (OBH) – közölte Harangozó Attila, a hivatal kommunikációs munkacsoportjának tagja, a Szegedi Ítélőtábla elnöke.


A szakember elmondta: a legfőbb cél, hogy végre magas szintű, egységes szabályozás és ennek nyomán országszerte egységes gyakorlat jellemezze a magyar bírósági adatkezelést és nyilvánosságot.

A tavaly év eleje óta működő munkacsoport először áttekintette az aktuális gyakorlatot – amelyben egyébként megyénként, bíróságonként is jelentős eltérések vannak -, a munka jelenlegi stádiumában az igények felmérése és megoldások keresése van napirenden.

Az OBH vezetése folyamatosan egyeztet több országos sajtószervvel, az öt ítélőtáblán novemberben-decemberben lesznek jogászok és a média munkatársainak részvételével konferenciák, és helyi szinten is születnek már megállapodások egyes bíróságok és a helyi média között.

Az új szabályozás részben a bírósági adatkezelésre, részben a bírósági tárgyalások és határozatok nyilvánosságára fog vonatkozni. Tartalmi szempontból fontos, hogy a törvény iránymutatást adjon majd a személyiségi jogok, illetve a közérdek védelmének konfliktusaiban, tehát, hogy mely helyzetekben milyen személyes adatok nyilvánosak a közérdekre tekintettel – mondta a szakember.

A leendő szabályozás egy olyan gyakorlat kialakítását célozza, ahol mindenki zavartalanul végezheti a munkáját: a bíró ítélkezhet, az újságíró írhat – fűzte hozzá Harangozó Attila.

Október 24-25-én az OBH és a Kúria közös szervezésében nemzetközi konferenciát tartottak Budapesten.  A Bíróság és kommunikáció elnevezésű rendezvény kezdő eseménye egy Budapesten évente megrendezendő konferenciasorozatnak, amely a bíróság és kommunikáció témáján belül minden évben más-más szakterületet vitat meg elismert nemzetközi és hazai szakértők segítségével. Az idei konferenciára 24 országból érkeztek szakemberek,  a fő téma az adatvédelem és az adatkezelelés volt.

A konferencián Darák Péter,  a Kúria elnöke megnyitóbeszédében a bírósági működés nyilvánosságával kapcsolatban kiemelte annak fő dimenzióit: a tárgyalás nyilvánosságát, a bírósági iratok és akták megismerhetőségét, valamint a bírósági döntés megismerhetőségét. Jogállami igazságszolgáltatás egyik nélkül sem képzelhető el, ugyanakkor mindhárom területen jelentkeznek olyan alapjogok, egyéb alkotmányos értékek, amelyek a teljes nyilvánosság korlátozását teszik indokolttá. Ilyen lehet például a tanúk életének, testi épségének védelme és a tisztességes, pártatlan eljárás elve, ami indokolttá teheti a tanúk adatainak zárt kezelését.

A konferencián Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, a bíróság és a nyilvánosság kapcsolatáról, Howard Riddle, Anglia és Wales főmagisztrátusa a büntetőeljárásokkal kapcsolatos korlátozásokról, Ingrid Kaps, a Müncheni Bíróság sajtószóvivője a németországi bírósági tudósítók kihívásairól tartott előadást.

Giovanni Buttarelli, az európai adatvédelmi biztos-helyettese a bírósági adatkezelés és a haladó szellemű bírósági irányítás összefüggéseit, Lipták Ádám, a „The New York Times” bírósági tudósítója a bírósági eljárásokhoz való hozzáférést, Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke pedig a jelenlegi magyarországi szabályozás kérdéseit elemezte.

(forrás: MTI-OBH)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.