Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden benyújtotta a parlamentnek az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot.
A határozat indoklása szerint a vámigazgatási eljárás során jelenleg a legtöbb eljárásjogi kérdésben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit alkalmazzák, ezt azonban 2018. január 1-től hatályon kívül helyezik, ezért a vámigazgatási eljárás során alkalmazandó és a továbbiakban is szükséges eljárásjogi rendelkezéseket át kell ültetni a vámtörvénybe. Ezzel a jelenlegi hármas szintű tagolás (uniós rendeletek – Vámtörvény – Ket.) kétszintűvé válna.
A vámjogi szabályozás speciális abban a tekintetben, hogy a szabályozás jelentős részét a közvetlen hatállyal alkalmazandó uniós vámjogszabályok adják, a tagállamok nemzeti szabálya ezek nemzeti végrehajtását és a jogalkalmazást segítő értelmezését szolgálja.
A törvényjavaslat megfogalmazza azokat az eljárási alapelveket, illetve általános eljárásjogi szabályokat, amelyeket a vámhatóságnak az eljárása során figyelembe kell vennie, így a rendeltetésszerű joggyakorlás vagy például, a költséghatékonyság elvét. A vámigazgatási eljárásban biztosítani kell, hogy az ügyfél tudomást szerezzen jogairól és kötelezettségeiről, jogaik gyakorlása biztosított legyen. Általános elv, hogy a rosszhiszeműség bizonyítása a vámhatóságot terheli.
Tartalmazza a lefoglalás részletes szabályait azt is, ki viseli a költségeket, és azt is, mely esetekben kell a lefoglalást megszüntetni. Bizonyos esetekben (például gyorsan romló áruk) a lefoglalás után haladéktalanul meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a vámhatóságnak.
A javaslat meghatározza azt is, mikor kell a lefoglalt árut, tárgyat, eszközt elkobozni – ez esetben a lefoglalt dolog tulajdonjoga az államra száll át -, és azt is, mikor nem kerülhet sor elkobzásra (például, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona, illetve, ha az elkobzás méltánytalan vagy aránytalan lenne).
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A javaslat tartalmazza azt is, hogy a vámhatóságnak biztosítani kell, az eljárása során birtokába került védett adatok, a vámtitok megfelelő védelme biztosított legyen. Lehetővé teszi ugyanakkor, hogy az ügyfél kérelmezhesse vagy a vámhatóság hivatalból elrendelhesse az adatok zárt kezelését.
A vámjogi szankciók tekintetében a Vámkódex csupán a szankciók fajtáit határozza meg, egyébként azok alkalmazását nemzeti hatáskörbe utalja. A vámhiányt okozó jogsértések esetén alapesetben a vámhiány 50 százaléka a bírság, a vámhiányt nem okozó jogsértések esetében különböző szankciómértékeket alkalmaznak. A jogkövető magatartást tanúsító nyilatkozattevőknek kedvezményt biztosít a javaslat.
A törvényjavaslat nevesíti az egyes jogorvoslati fajtákat, és meghatározza, hogy mely jogorvoslati fajta indulhat kérelemre, illetőleg hivatalból vagy mindkettő alapján, továbbá, hogy melyek azok a végzésformák, melyek ellen önálló fellebbezésnek van helye. Felsorolja azon végzés formájában hozott döntéseket is, amelyek ellen a fellebbezésnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.
A javaslat egyebek mellett szabályozza a semmisség jogintézményét: a vámhatóság határozatát a Vámkódexben foglaltakon túl meg kell semmisíteni vagy meg kell változtatni, feltéve, hogy annak jogerőre emelkedésétől számítva még nem telt el három év. A kötelezettséget, joghátrányt megállapító döntés esetén a megsemmisítésre nyitva álló határidő öt évre emelkedik, míg időkorlát nélkül semmisíthető meg az a hatósági döntés, aminek tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy az jóhiszeműen szerzett jogot nem érint.
Egyebek mellett átdolgozták a vámjogi képviselet szabályait is. Eddig bizonyos esetekben a Ket. rendelkezéseit is alkalmazták a vámigazgatási eljárások során. Az átdolgozott szabályok szerint a vámigazgatási eljárásokban a vámjogi képviseletet kizárólag a benyújtott törvényjavaslatban meghatározott formában, eseti vagy állandó jelleggel lehet gyakorolni, amelynek során meg kell határozni a képviselet közvetlen vagy közvetett típusát.
Felülvizsgálták a vámellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket. A jövőben a vámellenőrzésből kivennék az áruátengedést követő ellenőrzést. A vámellenőrzés és az áruátengedést követő ellenőrzés is önálló hivatalból indult eljárás lesz, amelyek a vámhatóság általi értesítéssel kezdődnek és zárulnak. A vámellenőrzés időtartama radikálisan (270 nappal) csökken, az áruátengedést követő ellenőrzés időtartama 90 nappal rövidül.
A javaslat szerint a vámtanácsadói és vámügynöki tevékenység kapcsán az engedélykérelmet már nem a vámhatóságnál, hanem a nyilvántartásba vételi szervnél kell benyújtani, aki a feltételek vizsgálatát követően nyilvántartásba veszi a kérelmezőt.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!