Transzszexuális menekült ügyében döntött az AB


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A testület megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn, mivel a jogalkotó nem szabályozta a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását, ami diszkriminatív helyzetet eredményez.


Az alkotmányjogi panasz indítványozója hazájában transzszexualitása miatt üldöztetésnek volt kitéve, amiért Magyarországon menekült státuszt kapott. Az indítványozó a neme megváltoztatása iránti kérelmet nyújtott be a Bevándorlási és Állampolgári Hivatalhoz, mert bár hivatalos iratai szerint nő, de ezen megjelölés nem tükrözi a valós nemi identitását. A Hivatal a kérelmet elutasította, arra hivatkozással, hogy a nem megváltozását az illetékes anyakönyvvezetőnek kell átvezetnie a születési anyakönyvön, erre azonban jelen esetben nincs lehetőség, mivel az indítványozó nem rendelkezik magyarországi születési anyakönyvvel. A döntéssel szemben a nem magyar állampolgár indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, azt azonban a bíróság elutasította, mivel álláspontja szerint nincs olyan jogszabály, amely meghatározná az érdemi döntés meghozatalára jogosult hatóságot. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz.

[htmlbox BDT]

 

A testület az alkotmányjogi panaszt elutasította. A bíróságok nem járhatnak el közvetlenül az Alaptörvény alapján, hanem a jogszabályokat kell annak megfelelően értelmezniük és alkalmazniuk: amennyiben egy jogszabálynak többféle értelmezés adható, a bírónak azt kell kiválasztania, amelyik az Alaptörvénynek megfelelő.  Jelen ügyet azonban nem lehetett jogszabályok értelmezése útján elbírálni, mivel a jogrendszerben nem áll rendelkezésre olyan jogszabály, amit a bíró értelmezhetne. Az Alkotmánybíróság ezért hivatalból eljárva megállapította, hogy mulasztásos alaptörvény-ellenesség áll fenn, és felhívta az Országgyűlést, hogy 2018. december 31-ig szabályozza a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását. A testület szerint a nemváltoztatásnak járulékos velejárója a névváltoztatás, az állam pedig köteles olyan szabályozást kialakítani, amely diszkriminációmentesen biztosítja a nyilvántartásokban történő átvezetést. Jelenleg a nemváltozással együttjáró névváltoztatási eljárás lehetősége csupán a magyar állampolgárok számára adott, a jogalkotó tehát diszkriminatív és az emberi méltósághoz való jogot sértő módon tett különbséget a magyar állampolgárok és a nem magyar állampolgárok között.

Az újonnan megalkotandó jogszabályi környezetben az indítványozónak lehetősége lesz kérelme ismételt benyújtására.

A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján (alkotmanybirosag.hu). A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött dr. Sulyok Tamás és dr. Szívós Mária alkotmánybíró.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.