Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az OTP elemzése szerint az egyre mélyülő kockázatok idén már forgalomcsökkenést hozhatnak a lakáspiacon, de a reálár-szint 2022-ben összességében még nőhet.
A lakáspiacot a támogatási rendszer és az áprilisi választások előtt hozott, a háztartások büdzséjét érintő kedvező döntések most még viszik előre. A második félévben ugyanakkor már csökkenhet a kereslet, elsősorban a hitelből vásárlók körében, így a tranzakciószám kis mértékben már visszaeshet. Az éves országos árindex viszont reálértéken még nőhet, ez csak 2023-ban fordulhat stagnálásba, majd csökkenésbe – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb, a NAV 2021-es tranzakciós adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből.
Nominális árcsökkenést ugyanakkor egyelőre nem tart valószínűnek az OTP Jelzálogbank. Az előzetes adatok alapján 2021-ben egyharmadával nőtt az ingatlanforgalom. Az adásvételek száma megközelítette a 170 ezret, így közel másfél évtizedes rekord dőlhetett meg tavaly – áll a közleményben.
A növekedést a 2020-ban, a pandémia miatt elmaradt kereslet késleltetett aktivizálódása, illetve a tavaly bevezetett számos otthonteremtési támogatás segítette. A legnagyobb mértékű, 50 százalékos emelkedés Budapesten volt, míg a községekben és kisebb-nagyobb városokban átlagosan 25-30 százalék között nőtt a tranzakciószám – idézi a közlemény Valkó Dávidot, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzőjét.
Az összefoglaló szerint tavaly Pest megyén kívül minden megyében nőtt az adásvételek száma. Győr-Moson-Sopron megyében meghaladta a forgalombővülés az 50 százalékot, 2020-ban ugyanakkor itt estek vissza legjobban, 25 százalékkal az ingatlan-eladások. A megyeszékhelyek közül mindegyikben nőtt a tranzakciók száma. Messze a legnagyobb mértékben, 76 százalékot meghaladóan Győrben, a másik véglet pedig Salgótarján, ahol csak 2 százalékos volt a növekedés. Budapesten az élénkülés minden kerületre érvényes, az élen a XIII. kerület végzett, 90 százalékot meghaladó forgalombővüléssel.
Az országos lakásárszint 2021-ben, az előző évi kisebb megtorpanás után ismét kétszámjegyű mértékben, nagyjából 12,5 százalékkal nőtt a NAV – egyelőre még nem teljes körű – ingatlanforgalmi adatai alapján. Minden településtípusban drágultak a lakóingatlanok, a községekben és a kisebb városokban átlagosan 9-10 százalékkal, Budapesten és a megyei jogú városokban 6, illetve 14 százalékkal nőttek az árak a megelőző évihez képest.
A megyék árlistáján 2020 óta Somogy áll az élen, tavaly négyzetméterenként 520 ezer forint volt az átlag. Pest megye csak kevéssel marad el a félmilliós szinttől, emellett még Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron átlagos négyzetméterára haladja meg a 400 ezret. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, ahol tavaly 138 ezer forint volt a négyzetméterenként ár.
A megyeszékhelyeket vizsgálva ismét Debrecen állt az élen tavaly, átlagosan 492 ezer forintos négyzetméterárral, majd Székesfehérvár 490 ezer, Veszprém 472 ezer és Győr 471 ezer forinttal. A sor másik végére változatlanul Salgótarján került, 164 ezer forintos négyzetméterárral.
Az országos átlagár tavaly kevéssel meghaladta négyzetméterenként az 500 ezer forintot, míg a főváros nélkül számított átlag 349 ezer forint volt.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
