Trócsányi a közigazgatási bíráskodásról
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sok kérdést kell még megvitatni, lépésről lépésre, a szakmai szervezetek bevonásával, a bírói függetlenséget mindenkor tiszteletben tartva kell haladni – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztéséről szólva egy szakmai konferencián Budapesten hétfőn.
Trócsányi László elmondta: a kormányfő azt a feladatot szabta a számára, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság megteremtése révén tegyen jogalkotási javaslatot a közigazgatási bíráskodás szervezeti függetlenségének megteremtésére.
Az alaptörvény most zajló hetedik módosításából kitűnik, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság a Kúriával azonos jogállású, a közigazgatási jogvitákban eljáró legfelsőbb bírói fórum lesz, a közigazgatási bírósági igazgatás pedig elkülönül a jelenlegitől.
Trócsányi László elmondta, hogy munkabizottságot hozott létre a szakmai kérdések tisztázásra, melynek tagjai túlnyomórészt bírák – a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal delegáltjai, a Magyar Közigazgatási Bírók Egyesületének elnöke -, továbbá a magyar jogtudomány elismert képviselői, köztük a közigazgatási jog és az alkotmányjog professzorai, a jogi karok vezetői. A bizottság június 15-én pénteken tartotta alakuló ülését.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A miniszter elmondta: a kétszintű közigazgatási bírósági szervezetrendszert támogatja: a Közigazgatási Felsőbíróság alatt működnének a közigazgatási bíróságok, munkaügyi szakágban célszerűnek tűnik, ha az alsóbb fokú bíróságok helyben, törvényszéki szinten maradnának. A munkabizottság vizsgálni fogja ezeket a kérdéseket, csakúgy mint az egyes ügycsoportok bírósági szintek közti elosztását és a joggyakorlat egységét. Az önálló közigazgatási bíráskodás szervezetrendszerének megteremtése együtt jár a munkaügyi bíráskodás leválasztásával, ehhez meg kell találni a munkaügyi bíráskodás méltó helyét.
Ma még nincs eldöntve ki írja ki, és ki értékeli a közigazgatási bírói, és bírósági vezetői pályázatokat, ki nevezi ki a közigazgatási bírókat és a bírósági vezetőket, milyenek lesznek a külön közigazgatási bírói jogálláshoz szükséges szakmai követelmények, összeférhetetlenségi szabályok, átjárhatósági feltételek, illetményrendszer – mondta Trócsányi László.
Cél a közigazgatási bírói karrier vonzóvá tétele is – fűzte hozzá.
Az önálló közigazgatási bírósági szervezetrendszer felállításával meg kell teremteni annak elkülönült igazgatását is, ezzel egyfajta versengő modell fog kialakulni a bíróságok igazgatásában. Ehhez elengedhetetlen a rendes bíróságok igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatallal (OBH) és az Országos Bírói Tanáccsal történő együttműködés. El kell eldönteni, hogy kapjon-e szerepet a közigazgatási bíróságok külső igazgatásában az igazságügyi miniszter. Erről csak a bírói függetlenség szem előtt tartásával lehet gondolkodni. Az igazságügyi miniszter elsődlegesen kvázi gondnoki feladatokat lát el, költségvetési, épületgazdálkodási és egyéb kérdésekkel foglalkozik – mondta a miniszter.
Trócsányi László leszögezte: a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga, kiemelt fontosságú alkotmányos érték, melyhez mindenkor ragaszkodott és a jövőben is ragaszkodni fog.
„Semmilyen szervezeti és igazgatási kérdés nem érintheti hátrányosan a bírák ítélkezési tevékenységét, sőt a célunk az, hogy ezek a reformok, az ítélkezés szakmai színvonalának emelkedését támogassák, és a közigazgatási bíráskodás presztízsét emeljék” – hangsúlyozta.
„Örülhetünk annak, hogy a magyar közjogi gondolkodás, a jogi garanciák iránti társadalmi igény újra megérett arra, a politikai környezet pedig jelen pillanatban alkalmas is arra, hogy a közigazgatás tevékenysége felett ellenőrzést gyakorló, a bírói függetlenség garanciáit biztosító szervezetrendszerben működő önálló közigazgatási bíróságról közösen gondolkodhassunk, és a közös gondolkodást tettek is kövessék, hiszen a Miniszterelnök Úrtól azt a feladatot kaptam, hogy a jövő tavaszi ülésszakra legkésőbb készüljünk el a javaslattal” – fogalmazott a miniszter.
Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában arra emlékeztetett, hogy már másfél évszázaddal ezelőtt, a dualizmus idején az akkori államhatalom a közigazgatási bíráskodás kereteinek kialakítása során nagy fontosságot tulajdonított a pártpolitikai befolyástól mentes, független bíráskodásnak azért, hogy részlehajlástól mentes védelmet kaphassanak a polgárok a hatalom esetleges jogsértéseivel szemben.
A közigazgatási bíráskodás most zajló átalakítása kapcsán a főbíró azt emelte ki: nem nulláról indul a folyamat, a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadban létrejöttek védendő értékek, melyek figyelmen kívül hagyása veszteség lenne a jogállam számára.
A Kúria elnöke figyelmeztetett többek között az arányok fontosságára. Mint mondta, egészen más például, ha egy létező szervezet fogad be új tagokat, akiket képes a maga szervezeti kultúrájára megtanítani, mint ha egy teljesen új szervezet jön létre, melyet nagyrészt a bírói karon kívül szocializálódott szakemberekkel töltenek fel.
Handó Tünde, az OBH elnöke előadásában kiemelte: a jogállamiság alapja, hogy az állami szervek döntéseit a bíróságok felülvizsgálhatják. Az önálló közigazgatási bírósági szervezet létrehozása egy történelmi adósság törlesztése és hatalmas lehetőség. Számos tisztázandó kérdés van, de közigazgatási perek és közigazgatási bírák a jövőben is lesznek.
Az OBH elnöke arra figyelmeztetett: a közigazgatási bíróságok sorsa az egész bírósági rendszerre kihat.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke előadásában a közigazgatási bíráskodás és az alkotmánybíráskodás sokrétű kapcsolatának szakmai kérdéseit elemezte.
A közigazgatási bíráskodás múltja és jelene című konferenciát a Kúria és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete rendezte a Kúria épületében.
(MTI)
