Trócsányi: az eljárási kódexek az állampolgárokért vannak
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az igazságügyi miniszter a jogrendszer megújulása – A kodifikáció vívmányai című szakmai konferencián tartott előadást.
Az új eljárási kódexek megalkotásának célja elsősorban az volt, hogy szolgálják az állampolgárok érdekeit – mondta az igazságügyi miniszter A jogrendszer megújulása – A kodifikáció vívmányai című szakmai konferencián kedden, Visegrádon.
A Wolters Kluwer által szervezett rendezvényen Trócsányi László hangsúlyozta: a már elfogadott polgári és közigazgatási perrendtartások, valamint a közigazgatási rendtartás egyszerre felelnek meg a nemzeti hagyományoknak és Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek, valamint a modern, korszerű szabályozás iránti követelményeknek.
Fontosnak nevezte az alkotmányos dialógust a jogászi hivatásrendekkel annak érdekében, hogy a jogszabályok értelmezésekor a jogalkalmazók megfelelően értelmezzék a jogalkotó célját.
A jogalkotásról szólva a miniszter azt emelte ki, hogy világszerte jogalkotási dömping figyelhető meg, nem csupán Magyarországon. Példaként említette, hogy 1938-ban a magyar parlament 39 törvényt fogadott el, ehhez képest 2015-ben már 230-at, 2016-ban pedig 190-et.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Hozzátette: ma Magyarországon 1718 törvény van hatályban, 308 törvény erejű rendelet, 2228 kormányrendelet és 3346 miniszteri rendelet. Ehhez kapcsolódik mintegy 150 ezer önkormányzati rendelet, de több mint 30 ezer uniós jogi aktus is van, amelyből évente 2-3 ezer keletkezik.
Trócsányi László ismertette azt is, hogy míg 1998-ban 8800 oldal volt a Magyar Közlöny, 2016-ban 35 620 oldal, amelyhez 68 931 oldalnyi melléklet is kapcsolódott.
Kiemelte, a jogalkotás számai rendkívüli módon nőttek. Úgy vélte: ennek oka a többi között abban keresendő, hogy bonyolultabbak váltak az életviszonyaink, például ma már olyan kérdésekről is gondolkodni szükséges, mint a drónok vagy a vezető nélküli autók, ráadásul új jogágak is megjelentek, például az élelmiszerbiztonság, a környezetvédelem vagy a fogyasztóvédelem, amelyek „ontják az új jogszabályokat”.
Az úgynevezett „túlkodifikáció” mellett a miniszter külön szólt „a felülkodifikációról” is, vagyis arról, a különböző ágazatok igyekeznek elérni, hogy normáik törvényben legyenek szabályozva, mert úgy ítélik meg, akkor annak magasabb a presztízse, mintha alacsonyabb szintű szabályozásban rögzítenék.
Trócsányi László a 2014-2018-as kormányzati ciklus jogalkotási eredményei közé sorolta az eddig elfogadott eljárási kódexeket, s ismertette azok előkészítési folyamatát, valamint legfontosabb újításait is.
Hangsúlyozta: a kodifikáció tudományos munka, egyúttal csapatmunka is. Felidézte, elvárásként fogalmazták meg a kódexekkel kapcsolatban a jogszabályok alkalmazhatóságát, azt, hogy ezek ne legyenek bürokratikusak, minél egyszerűbbek legyenek.
A három elfogadott eljárási kódex, valamint a nemzetközi magánjogi törvény mellett szólt arról is, hogy a büntetőeljárási kódex még elfogadásra vár. Mint mondta, mivel a tervezetnek vannak kétharmados részei is, arról nem feltétlenül a szakma, hanem a politika dönthet, június 6-án.
(MTI)
