Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A börtönök zsúfoltságának felszámolását és hatékony jogorvoslati rendszer kiépítését javasoltaTrócsányi László igazságügyi miniszter az Országgyűlésnek.
A parlament honlapján olvasható jogszabály-módosítás – amelyet az Emberi Jogok Európai Bíróságának több elmarasztaló ítélete indokol – a férőhely-bővítési programot egészíti ki.
A tárcavezető a reintegrációs őrizet alkalmazási körének kiterjesztését indítványozza, azaz az elítéltek korábbinál szélesebb körét vonnák be a kedvezménybe, emellett hosszabb lehet az ott tölthető idő. Trócsányi László indoklása szerint ezzel csökkenthető a büntetés-végrehajtási (bv) intézetben töltött időtartam, ami hozzájárul a telítettség részbeni enyhítéséhez.
Új elem a zsúfolt elhelyezési körülmények miatti panasz, amit a bv-intézet parancsnokánál lehet tenni. Amennyiben alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményeket tapasztalnak, akkor egyebek mellett más zárkába helyezhetik át az elítéltet, vagy több szabad levegőn tartózkodást engedélyezhetnek neki, illetve megnövelhetik az egyes kapcsolattartási formák gyakoriságát vagy hosszát. A változtatás megnyitja a lehetőséget az elítélt átszállítására egy másik intézetbe.
Trócsányi László egyúttal egy új kártalanítási eljárást vezetne be, amely arányban állna a zsúfolt elhelyezési körülmények miatti jogsérelemmel. A pénzbeli kártalanítás mértékét a büntetés-végrehajtási bíró határozná meg.
A javaslat felszámolja a különbséget az anyák és gyermekeik együttes elhelyezésében, vagyis a büntetés-végrehajtási intézetek anya-gyermek részlegén – egy speciális eljárás bevezetése révén – azokat a gyermekeket is elhelyezhetik, akik a büntetés végrehajtása előtt születtek. A hatályos szabályozás ezt eddig csak a végrehajtás során megszületett gyermekek esetében tette lehetővé.
Az elhelyezési körülményekkel összefüggő módosítások 2017. január 1-jén lépnének hatályba, az anya és gyermeke együttes elhelyezésére vonatkozó passzusok pedig egy évvel később lépnének érvénybe.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
