Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alkotmány biztosítja azokat a jogi eszközöket, amelyekkel egy polgár vagy szervezet kifejezheti elégedetlenségét egy jogszabállyal szemben, de a polgári engedetlenséget a jog nem ismeri – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az M1 aktuális csatornán szerdán.
A politikus arra reagált, hogy miután a parlament kedden elfogadta a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság bejelentette, nem tesznek eleget a jogszabály előírásainak és nem regisztrálnak.
Trócsányi László azt mondta: természetesen mindenkinek jogában áll véleményt mondani és elégedetlenségét jogszerűen kifejezésre juttatni, továbbá lehet alkotmányjogi panasszal élni, és vannak egyéb fórumok, amelyekhez fordulni lehet.
Véleménye szerint azonban alapvető elvárás, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania.
„Számomra nem ismeretes a polgári engedetlenség, azt a jog sem ismeri” – fűzte hozzá.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A minisztert arról is kérdezték, hogy az Európai Parlament (EP) május 17-ei határozatában kitért a tavaly novemberben, a Szegedi Törvényszéken terrorcselekmény és határzár tiltott átlépésének bűntette miatt tíz év fegyházra ítélt Ahmed H. szír állampolgár esetére.
Trócsányi László a csütörtökön másodfokon a Szegedi Ítélőtáblán folytatódó üggyel kapcsolatos EP-állásfoglalásról azt mondta: „megdöbbenéssel tapasztalta”, mert folyamatban lévő ügyben megengedhetetlen a nyomásgyakorlás.
Ilyen esetben ugyanis olyan nyomás alá kerülhet a bíró, amely befolyásolja őt ítélete meghozatalában – mondta, majd hozzátette: igazságügy-miniszterként „sosem vette a bátorságot” arra, hogy véleményt mondjon egy nem jogerős ítéletről.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
