Tüntettek a lengyel bírósági reform ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Varsóban szerdán reggel tüntetést tartottak a legfelsőbb bíróság épülete előtt az intézményben végbemenő változások, ezen belül Malgorzata Gersdorfnak, a bírói testület elnökének nyugdíjazása miatt. Kisebb tiltakozásokat szerveztek előző este több lengyelországi városban is.


A szerdai varsói tüntetésen rendőrségi adatok szerint másfél ezren vettek részt. Megszólalt Malgorzata Gersdorf is, aki a lengyel bírósági reformról – amelynek keretében előző nap nyugdíjállományba helyezték – úgy vélekedett, hogy a demokratikus jogállami hagyomány elvetéséről tanúskodik. Reményének adott hangot, hogy Lengyelországban „visszaállítják a jogrendet”.

A tüntetők lengyel és uniós zászlókat lengettek, az „alkotmány” és a „szabad bíróságok” jelszavakat skandálták. Arra biztatták a legfelsőbb bíróság kedd éjféli hatállyal nyugalmazott bíráit, hogy maradjanak posztjukon. A legfelsőbb bíróság épületétől ezt követően az államfői palota elé vonultak.

Maga Gersdorf szerdán bement a munkahelyére, miután kedden elutasította, hogy státusa megváltozott volna. Úgy értelmezte a helyzetet, hogy megbízatása hat évig, vagyis 2020-ig tart.

Andrzej Duda lengyel államfő viszont kedden Józef Iwulskit, a legfelsőbb bíróság egyik tagját bízta meg a legfelsőbb bíróság vezetésével. Iwulski és Gersdorf szerda délutánra közös sajtóértekezletet jelentettek be. Gersdorf előző nap Iwulskit helyettesének jelölte meg, közlése szerint csütörtöktől tervezett szabadsága idejére.

A lengyel bírósági reform értelmében kedd éjféltől nyugdíjazták a legfelsőbb bíróság 65 éves életkort elért tagjait, köztük Gersdorfot is. Az államfő az országos igazságszolgáltatási tanács hozzájárulásával viszont jóváhagyhatja a szolgálat meghosszabbítására vonatkozó kérvényüket. Gersdorf nincs azon 16 bíró között, akik hosszabbításért folyamodtak.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

A 65 éves nyugdíjkorhatárt a legfelsőbb bíróság jelenlegi 73 tagja közül 27-en érték el, közülük 16-an vagy az új törvényre vagy egyenesen a lengyel alkotmányra hivatkozva jelezték maradási szándékukat. Az ő kérelmüket jelenleg az országos igazságszolgáltatási tanács elemzi, de nem lehet tudni, hányan maradhatnak szolgálatban.

A legfelsőbb bíróságról szóló törvény miatt az Európai Bizottság hétfőn kötelezettségszegési eljárást indított Varsóval szemben. A jogszabály a lengyel igazságügyi reform része. A reform miatt Brüsszel tavaly decemberben az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást is kezdeményezte Varsóval szemben.

A lengyel jogállamiságról vitáztak az EP-ben

Az Európai Unió minden egyes tagországának joga van kialakítani saját hagyományai alapján a jogrendszerét, a nemzeti identitások tisztelete a bizalom alapja kell legyen a közösségen belül – hangoztatta a lengyel kormányfő az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi ülésén. Az Európai Unió jövőjéről folytatott plenáris vitán Mateusz Morawiecki védelmébe vette a széles körben bírált lengyel igazságügyi reformot, amelynek értelmében a legfelsőbb bíróság jelenlegi tagjainak harmadát kényszernyugdíjazzák.

A miniszterelnök az „alkotmányos pluralizmus” tiszteletben tartásának fontosságáról beszélt, és aláhúzta, hogy erre az alapszerződés is kitér. „Az unió jelszava, az +egység a sokszínűségben+ nem pusztán üres frázis” – mondta, aláhúzva, hogy a tagországoknak joguk van a belső politikájuk alakításához.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke a vitában aláhúzta, hogy a lengyelek 15 évvel ezelőtt az unió által képviselt értékek és alapelvek mellett tették le a voksukat. Az Európai Unió valójában jogközösség, ez az alapja mindennek, éppen ezért reagálni kell, ha a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri valamelyik országban, ez ugyanis a közösség egészére negatív hatással van – szögezte le.

Manfred Weber néppárti frakcióvezető azt mondta: a szabadság nem garantálható jogállamiság nélkül, és ha a varsói kormány nem védi meg ezeket a vívmányokat, akkor az EU fogja megtenni. Feltette emellett a kérdést, hogy mennyivel növeli vajon Lengyelország szuverenitását az unióellenes érzelmek felkorbácsolása.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.