Tüntettek a lengyel bírósági reform ellen
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Varsóban szerdán reggel tüntetést tartottak a legfelsőbb bíróság épülete előtt az intézményben végbemenő változások, ezen belül Malgorzata Gersdorfnak, a bírói testület elnökének nyugdíjazása miatt. Kisebb tiltakozásokat szerveztek előző este több lengyelországi városban is.
A szerdai varsói tüntetésen rendőrségi adatok szerint másfél ezren vettek részt. Megszólalt Malgorzata Gersdorf is, aki a lengyel bírósági reformról – amelynek keretében előző nap nyugdíjállományba helyezték – úgy vélekedett, hogy a demokratikus jogállami hagyomány elvetéséről tanúskodik. Reményének adott hangot, hogy Lengyelországban „visszaállítják a jogrendet”.
A tüntetők lengyel és uniós zászlókat lengettek, az „alkotmány” és a „szabad bíróságok” jelszavakat skandálták. Arra biztatták a legfelsőbb bíróság kedd éjféli hatállyal nyugalmazott bíráit, hogy maradjanak posztjukon. A legfelsőbb bíróság épületétől ezt követően az államfői palota elé vonultak.
Maga Gersdorf szerdán bement a munkahelyére, miután kedden elutasította, hogy státusa megváltozott volna. Úgy értelmezte a helyzetet, hogy megbízatása hat évig, vagyis 2020-ig tart.
Andrzej Duda lengyel államfő viszont kedden Józef Iwulskit, a legfelsőbb bíróság egyik tagját bízta meg a legfelsőbb bíróság vezetésével. Iwulski és Gersdorf szerda délutánra közös sajtóértekezletet jelentettek be. Gersdorf előző nap Iwulskit helyettesének jelölte meg, közlése szerint csütörtöktől tervezett szabadsága idejére.
A lengyel bírósági reform értelmében kedd éjféltől nyugdíjazták a legfelsőbb bíróság 65 éves életkort elért tagjait, köztük Gersdorfot is. Az államfő az országos igazságszolgáltatási tanács hozzájárulásával viszont jóváhagyhatja a szolgálat meghosszabbítására vonatkozó kérvényüket. Gersdorf nincs azon 16 bíró között, akik hosszabbításért folyamodtak.
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]
A 65 éves nyugdíjkorhatárt a legfelsőbb bíróság jelenlegi 73 tagja közül 27-en érték el, közülük 16-an vagy az új törvényre vagy egyenesen a lengyel alkotmányra hivatkozva jelezték maradási szándékukat. Az ő kérelmüket jelenleg az országos igazságszolgáltatási tanács elemzi, de nem lehet tudni, hányan maradhatnak szolgálatban.
A legfelsőbb bíróságról szóló törvény miatt az Európai Bizottság hétfőn kötelezettségszegési eljárást indított Varsóval szemben. A jogszabály a lengyel igazságügyi reform része. A reform miatt Brüsszel tavaly decemberben az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást is kezdeményezte Varsóval szemben.
A lengyel jogállamiságról vitáztak az EP-ben
Az Európai Unió minden egyes tagországának joga van kialakítani saját hagyományai alapján a jogrendszerét, a nemzeti identitások tisztelete a bizalom alapja kell legyen a közösségen belül – hangoztatta a lengyel kormányfő az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi ülésén. Az Európai Unió jövőjéről folytatott plenáris vitán Mateusz Morawiecki védelmébe vette a széles körben bírált lengyel igazságügyi reformot, amelynek értelmében a legfelsőbb bíróság jelenlegi tagjainak harmadát kényszernyugdíjazzák.
A miniszterelnök az „alkotmányos pluralizmus” tiszteletben tartásának fontosságáról beszélt, és aláhúzta, hogy erre az alapszerződés is kitér. „Az unió jelszava, az +egység a sokszínűségben+ nem pusztán üres frázis” – mondta, aláhúzva, hogy a tagországoknak joguk van a belső politikájuk alakításához.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke a vitában aláhúzta, hogy a lengyelek 15 évvel ezelőtt az unió által képviselt értékek és alapelvek mellett tették le a voksukat. Az Európai Unió valójában jogközösség, ez az alapja mindennek, éppen ezért reagálni kell, ha a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri valamelyik országban, ez ugyanis a közösség egészére negatív hatással van – szögezte le.
Manfred Weber néppárti frakcióvezető azt mondta: a szabadság nem garantálható jogállamiság nélkül, és ha a varsói kormány nem védi meg ezeket a vívmányokat, akkor az EU fogja megtenni. Feltette emellett a kérdést, hogy mennyivel növeli vajon Lengyelország szuverenitását az unióellenes érzelmek felkorbácsolása.
(MTI)
