Tuzson Bence: az áldozatsegítő munka színvonalát még magasabb szintre kell emelni


Az áldozatsegítés egy olyan hivatás, amelyben a dolgozók mindennap új áldozatokkal találkoznak, akiknek segítségre van szükségük – mondta az igazságügyi miniszter a Miskolci Egyetemen, ahol a felsőoktatási intézmény és az Igazságügyi Minisztérium közötti együttműködés bővítéséről szóló megállapodást írt alá.

Hangsúlyozta, ehhez a munkához különleges emberekre van szükség, és az áldozatsegítő központokban dolgozó emberek kemény munkája és elhivatott tevékenysége nélkül nem lehetne ezt a segítő feladatot elvégezni. Tuzson Bence kiemelte, fontos, hogy az áldozatsegítő munka színvonalát még magasabb szintre lehessen emelni, és azok, akik a területen belül dolgoznak, szakmailag is magasabb minőségben tudják végezni munkájukat.

Elmondta, az egyetem és a minisztérium közötti együttműködés bővítésével induló, áldozatsegítő szakembereket képző két féléves oktatás mellett a jövőben szeretnének egy szakjogász képzést is beépíteni ezen a területen. Ez a jogászoknak ad majd segítséget abban, mit kell tenniük, ha áldozatokat képviselnek – tette hozzá.

Tuzson Bence arról is beszélt, az áldozatsegítés területe az áldozatsegítő központokkal együtt segítséget tud adni az embereknek, mely támogatás első pontja általában a rendőrség, ami központokba irányítja az áldozatokat. Hozzátette, az elmúlt évben több mint harmincezer ember kapott segítséget az áldozatsegítő központokban, ahol az áldozatok többek között pszichológiai és jogi támogatásban is részesülhetnek, de a kormányhivataloktól akár gyors pénzügyi segítséget is kaphatnak.

Az igazságügyi miniszter beszédében kiemelte, mindig minden munkára büszke az ember, de a legbüszkébbnek arra kell lennünk, amikor a rászoruló embertársainkon vagyunk képesek segíteni. Király Nóra, az Igazságügyi Minisztérium áldozatsegítő központok kommunikációjáért felelős miniszteri megbízottja úgy fogalmazott, az egyetem jogi karán induló „hiánypótló” képzésben két féléven keresztül tizenöt tanuló fog részt venni.

Elmondta, a miniszterrel közösen két fontos célt fogalmaztak meg az áldozatsegítés hálózatában. Az egyik, hogy a rendszer országos lefedettségű legyen és minden vármegyében legyen áldozatsegítő központ – mondta. Megjegyezte, pár héttel ezelőtt adták át a tizenhatodik központot Újbudán, jövőhéten pedig átadják a tizenhetediket is Győrben, emellett még három helyen tervezik ilyen intézmény létrehozását. A másik célkitűzés az volt, hogy minél magasabb színvonalra emelkedjen a magyarországi áldozatsegítés ügye és remények szerint a miskolci továbbképzést további képzések fogják követni akár az ország más egyetemein – mondta Király Nóra.

Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora többek között arról beszélt, a megállapodás példája annak, hogy az egyetem igyekszik olyan feladatokat végezni, melyekkel valamiféle szolgálatot látnak el. Ezt teszik azon képzésekkel és kutatásokkal is, melyek a jogi karon az elmúlt időszakban valósultak meg – tette hozzá. Az, hogy az intézmény tevékenységével országos felelősségvállalást végezhetnek megtisztelő számukra, a minisztériummal való együttműködésben pedig igyekeztek olyan munkát végezni, mellyel szolgálni tudták a tárca tevékenységét – mondta a rektor. Hozzátette, reméli az együttműködés bővülésével az egyetem jogi kara nemcsak megerősödik, hanem megerősíti, hogy joggal van helye a hazai jogi oktatás és kutatás területén. Az együttműködés bővítéséről szóló megállapodást, mely révén szakokleveles áldozatsegítő szakember és áldozatsegítő szakjogász szakirányú továbbképzések indulnak a Miskolci Egyetemen, Horváth Zita rektor és Tuzson Bence igazságügyi miniszter írták alá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.