Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Kémhatás címmel indít podcastot az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL), melyben szakemberek mutatják be az 1945 és 1990 közötti államvédelmi hatóságokat, kémhistóriákat, ügynöksztorikat, beszervezéseket – tudatta Szecsey István, az intézmény sajtófőnöke közleményben csütörtökön.
A podcastokban többek között foglalkoznak az ügynöklisták nyilvánosságával, az ÁBTL állományának összetételével, illetve, hogy abból mit ismerhetnek meg az érdeklődők, továbbá, hogy kelet-európai országok miként dolgozzák fel a titkosszolgálati múltat. „Operatív eszközök nélkül beszélünk majd operatív dolgokról” – áll a közleményben.
A kéthetente jelentkező podcast első, Ügynökök, besúgók és hálózati személyek című epizódjában Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója és Takács Tibor történész beszélget az ügynökkérdésről.
November második felében indul a Zavarkeltés című adás, ahol a műsorvezető, Pócs Nándor meghívott vendégeivel a Kádár-korszak egy-egy jellemző irodalmi alkotását, illetve az orosz irodalom jelentős, az elmúlt évszázad eseményeinek megértését segítő munkáit mutatja be.
Az adások meghallgathatók a Levéltár Spotify-, Apple Podcast és Youtube-csatornáján, illetve hamarosan Google Podcastban is elérhető lesz.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
