Ügyvéd is lehet közvetett tettes

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ingatlan haszonélvezeti jogának jogosultja sérelmére a zárcserével megvalósuló magánlaksértés elkövethető. Ha a tulajdonos az ügyvédje tanácsának jogszerűségében bízva cserélteti le a zárat, és ezért tévedés címén nem büntethető, az ügyvéd közvetett tettesként felel.

Az alapügy

A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint az ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatára az élettársa részére – annak haláláig – haszonélvezeti jogot biztosított. Kapcsolatuk azonban időközben megromlott, ezért többször felszólította az ingatlanból történő kiköltözésre, amelyeknek a sértett nem tett eleget. Az ingatlan tulajdonosa ezt megelégelve ügyvédhez fordult, aki tájékoztatta a lehetséges jogi lépésekről, azok várható tartamáról, valamint lehetséges megoldásként említette, hogy a tulajdonos cserélje le az ingatlan zárját, ezáltal kizárva a volt élettársát az ingatlan használatából. A tulajdonos ez utóbbi megoldás jogszerűségében bízva, az ingatlan zárját lecseréltette, ekként lehetetlenné tette a sértett részére az ingatlan használatát. Az ingatlan tulajdonosával szemben – joghatályos magánindítvány alapján – indult nyomozást az ügyészség tévedés címén megszüntette.

A jogerős határozatok ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt arra hivatkozva, hogy hiányoznak a közvetett tettesség megállapításának anyagi jogi feltételei, mivel az ügyész nem bizonyította, hogy a cselekmény elkövetése miatt az ingatlan tulajdonosa tévedés miatt nem büntethető; továbbá, hogy alaptörvény-ellenes az a bírói gyakorlat, amely a lakás használójának a házi jogát akkor is védelemben részesíti, ha nem jogszerű a lakáshasználat, mivel ez sérti a polgári jogban rögzített tulajdonosi jogokat, és az ingatlan tulajdonosa a Ptk. által szabályozott jogos önhatalommal élve védte meg a tulajdonát, amire a Btk. 24. §-a alapján jogszabályi engedélye volt. Véleménye szerint a vád sem volt törvényes, mert a sértett nem a terhelttel, hanem az ingatlan tulajdonosával szemben terjesztett elő magánindítványt.

Ezért a megtámadott határozatok megváltoztatására és a terhelt felmentésére tett indítványt.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

A Kúria megállapításai

A felülvizsgálati alaptalan. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozattal megállapított tényállás az irányadó.

A sértett a feljelentésében valóban akként nyilatkozott, hogy feljelenti volt élettársát, mert a családi ház zárjait leszereltette, illetve az ingóságait az ingatlanból elszállíttatta. A magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítványa mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályos büntető törvény szerint valamennyi elkövetővel szemben hatályos, és a magánindítvány nem vonható vissza, az előzőekre tekintettel nincs jelentősége annak, hogy a sértett a terhelttel szemben külön előterjesztett-e magánindítványt.

Az ingatlan tulajdonosával szembeni magánindítvány attól függetlenül joghatályos, hogy az eljárás későbbi szakaszában kiderült: ő tévedés miatt nem büntethető.

Az ügyészség által emelt vád megfelelt a Be. követelményeinek, mivel azt az arra jogosult ügyészség nyújtotta be a bírósághoz, meghatározott személlyel szemben, a büntető törvénybe ütköző cselekmény miatt, és abban a bíróság eljárását kezdeményezte. A vád azonosításra alkalmas módon tartalmazta a terhelt megnevezését és személyi adatait, az általa elkövetett cselekmény pontos (a történeti tényállásban történt) leírását, s ebben a terhelt konkrét cselekvőségét. A vád tárgyává tett cselekmény vádiratban rögzített történeti tényállása tartalmazta az anyagi jogszabály megfelelő tényállási elemeit, az indítvány pedig arra irányult, hogy a bíróság e cselekmény miatt folytassa le az eljárást, s ebben állapítsa meg a terhelt bűnösségét és emiatt szabjon ki vele szemben büntetést. Mivel az ingatlan tulajdonosával szemben az ügyészség nem emelt vádat, így büntetőjogi felelősségéről a bíróság nem is dönthetett.

Az a védelmi állítás sem állja meg a helyét, miszerint az ingatlan tulajdonosa jogszerűen járt el a polgári jog szabályai szerint.

Általánosan ismert polgári jogi alapelv, miszerint ugyan a főszabály szerint a dolog birtoklására a tulajdonos jogosult, léteznek azonban olyan dologi vagy kötelmi jogi jogcímek, amelyek a tulajdonos helyett mást jogosítanak fel a birtoklásra (például: bérlet, haszonkölcsön, haszonbérlet, haszonélvezet, letét). A büntetőjogi védelem pedig minden esetben azt a személyt illeti meg, aki a lakásba jogszerűen költözött be és ténylegesen ott lakik. Az eljárt bíróságok által megállapított tényállás pedig azt tartalmazza, hogy a kérdéses ingatlanban holtig tartó haszonélvezeti joga alapján a sértett lakott. Ezen nem változtatott az, hogy ezt az állapotot az ingatlan tulajdonosa szerette volna megszüntetni.

A közvetett tettesség lényege, hogy a tettes egy másik személyt használ fel „eszközként”, aki a szándékos bűncselekmény tárgyi tényállási elemeit megvalósítja, azonban e szándékos bűncselekmény miatt azért nem vonható felelősségre, mert nála hiányoznak az elkövetővé váláshoz szükséges alanyi feltételek. Közvetett tettes az is, aki a bűncselekményt olyan személlyel valósíttatja meg, aki tévedésben van. Ha a tévedésben levő személy tévedését gondatlansága okozta, és a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli, akkor büntethető lesz mind a közvetett tettes, mind a gondatlansága miatt tévedésben lévő személy. A közvetett tettes a szándékos bűncselekményért felel, amit a tévedésben lévő személlyel valósíttatott meg. A Btk. normaszövege szerint közvetett tettesség esetén a felhasznált tévedésben lévő személy azért a szándékos bűncselekményért nem büntethető, amit az őt felhasználó személy vele megvalósíttat. Ez azonban a gondatlan bűncselekményért nem zárja ki a tévedésben lévő személy felelősségét. Az adott ügyben azonban erre nem kerülhetett sor.

Ezért a Kúria a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartotta.

(lb.hu)

[htmlbox BDT]

---