Ügyvédei szerint S. Ábel veszélytelen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ügyvédjei szerint veszélytelen a robbanóanyaggal visszaélés miatt előzetes letartóztatásba helyezett S. Ábel.


Ütő-Siklódi Zoltán és Kiss D. Csaba keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt állította, hogy ügyfelük soha nem ártott senkinek és ezúttal sem állt szándékában. A két védő a jelenlegi, robbanóanyaggal visszaélés miatt indult eljárásában képviseli S. Ábelt. 

A fiatalembert korábban jogerősen elítélték azért, mert 2013-ban egy budapesti gyorsétterem bejáratánál, majd bent is fegyverével többször a levegőbe lőtt, és azért is büntetőeljárás indult ellene, mert joghallgatóként diáktársai megöléséről fantáziált. Utóbbi ügyben végül közveszéllyel fenyegetés miatt mondták ki bűnösnek. Legutóbb rablás előkészülete miatt indult ellene eljárás, mivel beszerzett egy működőképes muzeális pisztolyt, amelyet a rendőrség pár hete lefoglalt tőle.

Ütő-Siklódi Zoltán arról beszélt, bár ügyfeléről az agresszív, tömeggyilkos rabló képe alakult ki, az ügyiratok azt igazolják, hogy senkire sem veszélyes. Az iratokból rövid idézeteket felolvasva az ügyvéd közölte: bűncselekmény elkövetésére utaló eszközt nem találtak védencénél. A nyomozóhatóság szerinti robbanószerről a védő azt mondta: az egyik flakon poros volt, polc kitámasztására használták, és találtak a rendőrök bontatlan gyógyszeres üvegcsét is. Ügyfelüknek gyűjtőszenvedélye van, szereti a muzeális fegyvereket, a magyar történelmi ereklyéket, de például karórákat is gyűjt – tette hozzá. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Kiss D. Csaba arról beszélt, hogy ügyfelüket „konspiratív módon” figyelték, követték, lehallgatták, a szülei ingatlanját bekamerázták. Arról, hogy egy barátjával folytatott beszélgetésre hivatkozva azzal gyanúsítják, prostituáltak kirablására készült, a védő azt mondta, nevetve beszélgettek egy barátjával erről, csak viccelődtek. 

A megfigyelésekkel kapcsolatban közölte: olyan falba épített titkosszolgálati eszközt használhattak, amelyet csak rendkívüli esetekben szoktak. Kérdésként vetette fel, hogy ha olyan veszélyes szerekkel kísérletezett védencük, akkor miért hagyták a városban közlekedni, miért nem fogták el két héttel korábban. Szerinte a magyarázat az lehet, hogy a szer – amelyet egyébként Kamaraerdőnél egy fa tövében kiöntött S. Ábel – valójában nem volt robbanószer. A vegyület bármely összetevője barkácsboltban, festékboltban beszerezhető, a kísérletezés velük nem ütközik törvénybe – állította. 

Az MTI kérdésére, hogy mi volt a célja S. Ábelnek a vegyülettel, az ügyvéd azt mondta, egyelőre „taktikai okból” nem válaszol. 

A Fővárosi Törvényszék múlt hétfői közleményében azt írta: a robbanóanyaggal visszaélés miatt indult büntetőügyben a gyanúsított előzetes letartóztatását rendelte el egy hónapra a Budai Központi Kerületi Bíróság. A végzés nem jogerős, mert S. Ábel ügyvédjei megtámadták. 

A bíróság szerint a gyanúsított júliusban úgy döntött, hogy robbanószert állít elő. Folyamatosan kísérletezett, és július végére elkészített egy a „megbízhatatlansága és veszélyessége miatt még engedéllyel sem előállítható” robbanószert. Az anyag alkalmas emberi élet kioltására, ha felrobban, 3-5 méter sugarú körben okoz súlyos, maradandó sérüléseket, és a másodlagos repeszek is okozhatnak halálos sérüléseket. Titkos adatszerzéssel kiderítették, hogy a férfi egy barátjával arról beszélt, prostituáltakat kellene kirabolni. A bíróság szerint nem kizárt, hogy a rabláshoz vagy véletlenszerűen kiválasztott emberek ellen akarta felhasználni az anyagot.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.