Új bv-kódex: csökkenhet a börtönök zsúfoltsága


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elítéltek társadalomba való visszailleszkedését és a börtönök zsúfoltságának csökkentését sorolta az új büntetés-végrehajtási kódex legfontosabb céljai közé a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a törvénytervezetről szóló nemzetközi szakmai konferencián.


Felkai László a tanácskozáson arról beszélt: a törvény célja, hogy tiszta helyzetet teremtsen, az elítélteket visszavezesse a társadalomba, ésszerűen minimalizálja a fogva tartás költségeit és beépítse a nemzetközi egyezményeket. Jelezte: jelenleg 12 500 férőhelyen több mint 18 ezren vannak, s ezt a közel 150 százalékos zsúfoltságot mindenképpen kezelni kell.

A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet létrehozására utalva jelezte: a pszichológusok, orvosok folyamatosan vizsgálják a hosszabb időre elítélt emberek személyiségének változását, s módszereik lehetővé teszik a feltételes szabadlábra helyezés pontosabb mérlegelését.

Gáva Krisztián, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a törvény egy 34 évvel ezelőtti törvényerejű rendeletet vált, s várhatóan még idén elfogadja az Országgyűlés. A jogszabály a tettel arányos szemléletre helyezi a hangsúlyt és a társadalom fokozottabb védelmét jelenti. A törvénytervezet tisztázza a büntetés-végrehajtási jogviszony fogalmát, a felek jogait és kötelezettségeit, az elítéltek oktatásának és foglalkoztatásának kereteit. Az elektronikus távfelügyelet bevezetése segít a kevésbé veszélyes elkövetők visszailleszkedésében.

Az új büntető törvénykönyv és abüntetés-végrehajtási törvény elfogadását az új büntetőeljárási kódex megalkotása követi, utóbbi koncepciója jelenleg készül és ősszel tárgyalja a kormány. Az Országgyűlés várhatóan a következő ciklusban fogadhatja el.

Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka előadásában mérföldkőnek nevezte a büntetés-végrehajtási törvénytervezetet, jelezve, hogy a területnek a rendszerváltás után 23 év kellett, hogy megtehesse a maga korszakváltását. Az 1979-es törvényerejű rendelet jó alap, számtalan változtatás után még mindig hatályos, ugyanakkor „eklektikus jellege” miatt megújításra szorult. Utalt arra, hogy az intézetek túlzsúfoltsága behatárolja a szakmai munkát, ezért új megoldásokra, szemléletre és megfelelő jogi környezetre van szükség.

(forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.