Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elítéltek társadalomba való visszailleszkedését és a börtönök zsúfoltságának csökkentését sorolta az új büntetés-végrehajtási kódex legfontosabb céljai közé a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a törvénytervezetről szóló nemzetközi szakmai konferencián.
Felkai László a tanácskozáson arról beszélt: a törvény célja, hogy tiszta helyzetet teremtsen, az elítélteket visszavezesse a társadalomba, ésszerűen minimalizálja a fogva tartás költségeit és beépítse a nemzetközi egyezményeket. Jelezte: jelenleg 12 500 férőhelyen több mint 18 ezren vannak, s ezt a közel 150 százalékos zsúfoltságot mindenképpen kezelni kell.
A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet létrehozására utalva jelezte: a pszichológusok, orvosok folyamatosan vizsgálják a hosszabb időre elítélt emberek személyiségének változását, s módszereik lehetővé teszik a feltételes szabadlábra helyezés pontosabb mérlegelését.
Gáva Krisztián, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a törvény egy 34 évvel ezelőtti törvényerejű rendeletet vált, s várhatóan még idén elfogadja az Országgyűlés. A jogszabály a tettel arányos szemléletre helyezi a hangsúlyt és a társadalom fokozottabb védelmét jelenti. A törvénytervezet tisztázza a büntetés-végrehajtási jogviszony fogalmát, a felek jogait és kötelezettségeit, az elítéltek oktatásának és foglalkoztatásának kereteit. Az elektronikus távfelügyelet bevezetése segít a kevésbé veszélyes elkövetők visszailleszkedésében.
Az új büntető törvénykönyv és abüntetés-végrehajtási törvény elfogadását az új büntetőeljárási kódex megalkotása követi, utóbbi koncepciója jelenleg készül és ősszel tárgyalja a kormány. Az Országgyűlés várhatóan a következő ciklusban fogadhatja el.
Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka előadásában mérföldkőnek nevezte a büntetés-végrehajtási törvénytervezetet, jelezve, hogy a területnek a rendszerváltás után 23 év kellett, hogy megtehesse a maga korszakváltását. Az 1979-es törvényerejű rendelet jó alap, számtalan változtatás után még mindig hatályos, ugyanakkor „eklektikus jellege” miatt megújításra szorult. Utalt arra, hogy az intézetek túlzsúfoltsága behatárolja a szakmai munkát, ezért új megoldásokra, szemléletre és megfelelő jogi környezetre van szükség.
(forrás: MTI)
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!