Új eszközök a fogyasztóvédelem kezében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A piacfelügyeleti törvény péntektől alkalmazható módosításainak köszönhetően még eredményesebb lehet a fogyasztóvédelem: honlapblokkolás és szélesebb körben kötelező használati útmutató is védi a vásárlókat.

A kereskedők többet tehetnek vevőik biztonságáért, mivel termékbiztonsági kockázat felderítésével mostantól nem kezdődik meg rögtön a hatósági eljárás, hanem a vállalkozás néhány napot kap az önkéntes intézkedések megtételére. Ezekkel a lépésekkel azt üzenheti vásárlóinak, hogy felelős kereskedőként kiemelten kezeli a biztonságukat. Az ITM kiemelte: a veszélyesnek ítélt termékeket a jövőben a cégek önszántukból visszahívhatják, akár megsemmisítésükről is maguk gondoskodhatnak, amivel kiváltják a hatósági eljárást. Ha a vállalkozás a megszabott határidőig nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor az eddigi gyakorlatnak megfelelően a piacfelügyeleti hatóságok intézkednek. Elrendelhetik a problémás termék kivonását a forgalomból, súlyosabb kockázat esetén a vásárlóktól való visszahívásra kötelezhetik a kereskedőt. A mulasztó cégeket ekkor már bírság kiszabásával is együttműködésre késztethetik.

Milyen esetekben blokkolhatják a honlapot?

Ha a hatóságok veszélyes terméket találnak a webáruházban, végső esetben akár a honlap blokkolására is lehetőségük lesz – emelte ki az ITM. Eddig azonban – kizárólag súlyos kockázat megállapítása esetén – egy több fokozatú eljárás vezethet el. Az első lépcsőben arra kötelezhetik a kereskedőt, hogy a termékről szóló információt távolítsa el, vagy a felhasználóknak szóló közvetlen figyelmeztetést közöljön, például egy felugró ablakban. Ha a vállalkozó a kötelezés ellenére sem lép, a hatóság blokkolhatja a honlap elérhetőségét. Az új hatáskör célja, hogy a veszélyes termékek eltűnjenek a webáruházakból. A honlapblokkolás hozzájárul az online piac megtisztításához a kockázatos, bizonytalan eredetű árucikkektől és a tisztességtelen, nyerészkedő forgalmazóktól – hangsúlyozza a minisztérium.

Fogyasztóvédelmi Jog Online

Az ITM arra is felhívta a figyelmet, hogy az új szabályok szerint a használati útmutatók online is kiadhatók a fogyasztók biztonsága érdekében. Mint írták, jogos elvárás, hogy a Magyarországon értékesített termékekhez magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kapjanak a vásárlók. Ehhez képest gyakran előfordul, hogy egy-egy árucikk mellett tucatnál több nyelven megtalálható, de éppen magyarul nem érhető el az akár összeszerelésben vagy karbantartásban is eligazító leírás.

A korábbi előírások szerint a használati útmutató csak külön jogszabályban vagy biztonsági szabványban meghatározott termékköröknél – a többi között játékoknál, villamossági cikkeknél vagy egyéni védőeszközöknél – volt kötelező. A továbbiakban minden nem élelmiszer termékhez közérthető és egyértelmű, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell mellékelni. A külön jogszabályban vagy szabványban nem nevesített termékkörökre az útmutató online formában is kiadható. Számos vállalkozás saját weboldalán már most biztosít letöltési lehetőséget. Ha a honlapcím nem helyezhető el a csomagoláson, célszerű lehet az üzlet polcain, akár QR kóddal tájékoztatni a vevőket az útmutató elérési helyéről. A rendelkezés a hazai fogyasztók biztonságát szolgálja, egyúttal a rendeltetésszerű felhasználást is segíti – részletezte az ITM.

Egy év volt felkészülni

Az ITM tájékoztatója kitért arra is, hogy ha az értékesítési lánc más szereplőit nem érik el, a piacfelügyeleti hatóságok a logisztikai szolgáltatóval szemben is eljárhatnak veszélyes termék árusítása esetén. A szabálymódosítás megálljt parancsol az ellenőrzési rendszert visszaélésszerűen megkerülőknek. A nem biztonságos termékeket terítő, jellemzően külföldi webáruházak nem játszhatják ki a hatóságokat egy közvetítő beiktatásával. A piacfelügyeleti hatóságok eddig csak a gyártóval, az importőrrel, a meghatalmazott képviselővel vagy a forgalmazóval szemben rendelkeztek hatáskörrel. Gyakran előfordul azonban, hogy egyedüliként a logisztikai szolgáltatót érik el. A jelenleg lényegében raktárként funkcionáló szolgáltatóval szemben eddig érdemben nem léphettek fel, így nem tudták kinek megtiltani a kockázatos áruk forgalmazását. Bár a logisztikai szolgáltatók csak más megoldás híján kötelezhetők, de már rajtuk is számon kérhető a termékbiztonsági előírások betartása.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a piacfelügyeleti törvény módosításait tavaly fogadta el az Országgyűlés. Az új rendelkezések több mint egy év felkészülési idő után pénteken lépnek hatályba. A vállalkozások önkéntes intézkedéseit a tárca azzal is ösztönzi, hogy a jövőben rendszeres tájékoztatást küld a veszélyesnek ítélt termékekről a szakmai szövetségeknek. A szervezetek tagjai így a pontos jogalap megjelölésével küldhetik vissza a kockázatos árucikkeket a gyártónak. A vevők tehát mindenütt biztonságos kínálatból válogathatnak az üzletekben. A szabályok közérthető ismertetését és a megfelelő jogalkalmazást a minisztérium a változásokat bemutató infografika elkészítésével és közzétételével is támogatja – ismertette a helyettes államtitkár.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.