Az alábbiakban Bokor Júlia, a DLA Piper Hungary jogásza foglalja össze az új szervvel kapcsolatos tudnivalókat.
Az Országgyűlés új hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság („Hatóság”) létrehozásáról döntött 2021. április 27-én, amely működését október 1-jétől kezdi meg. A kormány az állam kizárólagos hatáskörébe tartozó és egyes közhatalmi tevékenységek területén, egy a közérdeket szolgáló, erős és egységes állami szabályozás biztosítását említi a törvény közhatalmi-jogpolitikai céljaként. A Hatóság összpontosított felügyelete alá tartozik több, korábban szétaprózott struktúrájú terület, amelyeken az állam kizárólagosan végez gazdasági vagy közhatalmi tevékenységet.
A jövőben a Hatóság fogja ellátni a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos feladatokat, a bírósági végrehajtói szervezet felügyeletét, csakúgy mint a felszámolással, a dohánytermékek kiskereskedelmével, illetve a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos egyes tevékenységeket.
A Hatóság feladata
A Hatóság, amely ún. fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, a felügyeleti és hatáskörébe utalt feladat ellátásért felelős hatóságként fog működni. A Hatóság létrehozásának célja az állam egyes kizárólagos gazdasági tevékenységi körébe tartozó, illetve egyes közhatalmi jellegű szabályozott tevékenységek vonatkozásában a fogyasztóvédelmi, hatósági ellenőrzési, és felügyeleti jogkörök megerősítése, egy erős és egységes szabályozó állami szerepvállalás biztosítása.
Az új intézmény az Országgyűlés ellenőrzése alá rendelt önálló szabályozó szerv, amelyen keresztül megvalósul az érintett területek hatékony állami kontrollja. A Hatóság számára feladatot csak törvény vagy – önkormányzati rendelet kivételével – törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő. A Hatóság a Szerencsejáték Felügyelet jogutódjaként – amely eddig a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hatáskörébe tartozott –, a Nemzeti Dohánykereskedelemi Nonprofit Zrt. jogutódjaként, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyelet gyakorlásával és szabályozásával, – ami most az igazságügyi miniszter feladata –, illetve a felszámolói névjegyzék vezetésével, a felszámolók egyes tevékenységeinek hatósági felügyeletével, – ami most a Miniszerelnöki Kormányirodához tartozik –, jön majd létre és ennek következtében egy kézben összpontosul majd a jövőben ezen szabályozott tevékenységek felügyelete. A Hatóság a továbbiakban szorosan együttműködik a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterrel, az igazságügyi miniszterrel, az állami adó és vámhatósággal, rendvédelmi szervekkel, és a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóságokkal.
A Hatóság felépítése
Az önálló szabályozó szervként működő új hatóság elnöke rendeletet adhat ki. Hatóság elnökét a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki, és egy alkalommal ismételten kinevezhető. Ha törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a Hatóság részére állapít meg hatáskört, azt az elnök gyakorolja, aki feladatai ellátása során nem utasítható. Az elnök mellett legfeljebb négy elnökhelyettes dolgozik majd, kiket szintén kilenc évre neveznek ki. A Hatóság elnökének és elnökhelyetteseinek legalább három év szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük az érintett szakterület egyikén.
A Hatóság keretében un. Koncessziós Tanács („Tanács”) működik majd az egységes állami koncessziós joggyakorlat kialakítása, valamint a közérdek érvényesítése érdekében. A Tanács hat tagból áll, melynek tagjai a Hatóság elnöke, az őt helyettesítő elnökhelyettes, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, valamint a Hatóság elnöke által kijelölt egy-egy személy. Elsősorban az állam koncessziós tevékenységének koordinálása, szakmai irányítása, a koncessziós eljárások, valamint a megkötött koncessziós szerződések ellenőrzése tartozik tevékenységi körébe. Feladatait a Hatóság felügyelete alatt végzi, az egységes állami joggyakorlat és közérdek érvényesítése érdekében. A Koncessziós Tanács mellett létrejön a Koncessziós Állandó Választottbíróság is, amelynek feladata a koncessziós eljárásokkal és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos jogviták eldöntése lesz.
Milyen fontosabb jogszabályokat módosít az új törvény?
A fentiekből következően az új Hatóság létrehozásával számos jelentős jogszabály számos ponton módosul, így többek között a koncessziós törvény, a szerencsejáték törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, és a bírósági végrehajtásról szóló törvény. A koncessziós törvény például akként változik, hogy koncessziós pályázat kiírásához, lefolytatásához, és koncessziós szerződés megkötéséhez a Hatóság előzetes jóváhagyása szükséges, majd csak ezután járhat el a miniszter vagy a központi kormányigazgatási szerv. Ezentúl a Koncessziós Állandó Választottbíróság kizárólagos hatáskörrel jár el a koncessziós ügyekkel kapcsolatos jogvitákban.
A szerencsejáték törvény kiegészül többek között azzal a rendelkezéssel, miszerint a koncesszióköteles tevékenység gyakorlásának ellenőrzése során a Hatóság jár el, illetőleg a Hatóság elnökének előzetes hozzájárulása szükséges a játékkaszinók üzemeltetéséhez.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény is módosul, miszerint a felszámolókként kirendelhetők körét a Hatóság elnöke rendelettel állapítja meg. A felszámolók névjegyzékét vezető szerv ezentúl a Hatóság lesz, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egysége helyett. A törvény a felszámolói névjegyzékre és a felszámolói kirendelésre is megfogalmaz új előírásokat, ugyanakkor eredeti előterjesztéssel ellentétben mégsem hozza létre a kiemelt felszámoló jogintézményét. Az új intézmény létrehozásával leginkább a bírósági végrehajtók felügyeletével, ellenőrzésével, és egyes hatáskörök ellátásával kapcsolatosan módosul a bírósági végrehajtásról szóló törvény. Így például a Hatóság elnöke felhatalmazást kap, hogy rendeletben állapítsa meg az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatására vonatkozó részletes jogszabályokat. Hasonlóképp szabályozza a végrehajtó kölcsönös áthelyezésre, felmentésére, továbbá szolgálata folyamatosságára és megszűnésének megállapítására, valamint a végrehajtói kinevezés érvénytelenségének megállapítására vonatkozó részletes eljárási szabályokat. A törvénymódosítások mellett érdemes lesz figyelemmel kísérni a szabályozási területhez kapcsolódó kormányrendeletek módosítását is.
(lexology.com)