Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Antal Tamás az 1914 és 1921 közötti időszakról szóló könyvét pénteken konferencián mutatták be a Tisza-parti városban.
Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára a tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón elmondta, a táblabíróság történetéről készülő sorozat második kötete embert próbáló időszakot, a háború, forradalmak, a megszállás, a területvesztés éveit dolgozza föl.
Kiemelte, ezekhez a földindulásszerű átalakulásokhoz az igazságügyi szervezetnek alkalmazkodnia kellett. A könyv tanúsága szerint Szegeden alkotmányos önazonosságunkat megőrizve igyekeztek a különböző jogászi hivatásrendek együttműködni, és mindent megtenni azért a nemzetért, amely őket bíróvá, ügyésszé, ügyvéddé vagy éppen egyetemi tanárrá emelte – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: ez a jövő nemzedékei számára is például szolgál.
Hajdú József, a Szegedi Tudományegyetem jogi karának dékánja közölte, példamutató az együttműködés a bíróságok és a felsőoktatási intézmény között. Az ítélkező bírák nagy része egykor a szegedi jogi karon szerezte diplomáját. Antal Tamás, a kar európai jogtörténeti tanszékének docense hiánypótló munkába kezdett bele a táblabíróság történetének feldolgozásával.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
|---|
|
|
Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke emlékeztetett arra, hogy a szervezet 1950-ig működő jogelődje – a Magyar Bírák és Ügyészek Egyesülete – 1907-ben Szegeden, az Szegedi Királyi Ítélőtábla épületében alakult meg.
A Pécsi Ítélőtábla elnöki posztját is betöltő szakember úgy fogalmazott, a kötet tanúsága szerint a múlt század elején a bírói kart foglalkoztató problémák – mint a bírói életpálya kérdése – kísértetiesen hasonlítanak a jelenlegiekre.
A kötet szerzője, Antal Tamás elmondta, a könyv gerincét adó tanulmány három területtel foglalkozik részletesebben: azzal, miként élte meg a Szegedi Ítélőtábla és az ahhoz kapcsolódó jogászság a világháború éveit, az 1918-1919-es forradalmak és a megszállás alatt milyen volt a Szegeden alkalmazott atipikus jogrendszer, illetve hogyan zajlott az ítélőtábla székházváltása a kolozsvári egyetem városba költözése miatt.
(Forrás: MTI)
