Új polgári perrendtartás: bizonyítási költségek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megváltozott a bizonyítással járó költségek előlegezésének és viselésének szabálya a január 1-jén életbe lépett új polgári perrendtartás (pp) nyomán.


A Fővárosi Törvényszék honlapján olvasható közlemény szerint a perben a bizonyítással járó költségeket – például a bizonyítással összefüggő fordítási és tolmácsdíjakat – a bizonyító félnek kell megelőlegeznie. Bizonyító fél pedig az, akinek érdekében áll, hogy a perben jelentősnek számító tényeket a bíróság valósnak fogadja el.

A kirendelt fordítónak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával vagy a bírósági irat bizonyítással nem összefüggő külföldi kézbesítésével járó költséget a felperesnek kell előlegeznie. 

Az ügygondnok díját előzetesen letétbe kell helyezni. Ezt a díjat annak a félnek kell megelőlegeznie, aki az ügygondnok kirendelését kérte, illetve akinek perbeli cselekménye folytán a kirendelés szükségessé vált. Az új rendelkezések szerint a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog az ügygondnoki díj előlegezésére nem terjed ki.

[htmlbox pp_termekek]

 

A végrehajtói kézbesítés díjának megelőlegezése az annak teljesülésében érdekelt fél kötelessége. 

A költségeket általában az érintett félnek kifejezetten fel kell számítania és okirattal igazolnia, a bíróság hivatalból nem veszi figyelembe a perköltséget.

A perköltségviselés fő szabálya szerint a pervesztes téríti meg a nyertes perköltségét, saját költségeit pedig maga viseli. Ha a felek egyezséget kötnek, a megállapodásukban megjelölt fél téríti meg a költségeket.

Az új polgári perrendtartással kapcsolatban az Országos Bírósági Hivatal és a törvényszékek honlapjain az érdeklődők közérthető tájékoztatást kaphatnak a legfontosabb változásokról, többek között az alábbi linken: birosag.hu/uj-eljarasi-kodexekrol-tudni-kell és fovarositorvenyszek.birosag.hu/20171220/uj-polgari-perrendtartas.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 13.

Az EU helye a nemzetközi MI-irányítás rendszerében

Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az AI Act (AIA) 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba és ahogyan az egyes rendelkezései szakaszosan alkalmazhatóvá válnak, úgy formálja át az európai szolgáltatási környezetet.

2024. szeptember 13.

A GDPR és a DMA kapcsolódási pontjai

A GDPR és a DMA kapcsolódási pontjait bemutató iránymutatáson dolgozik az Európai Bizottság és az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB).

2024. szeptember 13.

„Az MI olyan, mint egy kalapács”

A mesterséges intelligencia veszélyeiről, konstruktív és etikus használatáról beszélt többek között Rab Árpád jövőkutatót, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöki tanácsadója az Új Médiakultúra Magazinban megjelent interjújában.