Új Pp.: hangsúlyos lesz a felek rendelkezési joga

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új polgári perrendtartás a bírónak is aktív szerepet szán a perben – mondta Trócsányi László a javaslat általános vitáján. 

A törvényjavaslat szövege ezúttal a Netjogtáron is elolvasható.

 

Az igazságügyi miniszter szerint az új polgári perrendtartás a jogvita eldöntése során nagy hangsúlyt fektet a felek rendelkezési jogára és a bírónak is aktív szerepet szán a perben. A bíró feladata nem korlátozódik csupán a döntés meghozatalára, hanem az anyagi pervezetés új szabályaiból következően közrehat a jogvita kereteinek meghatározásában – részletezte.

Trócsányi László közölte, a Pp. célja a perhatékonyság rendszerszintű megvalósítása, a perelterelés, a felek közötti egyeztetést előmozdító szabályok kiépítése, az osztott per bevezetése, a perkoncentrációt biztosító eljárási szabályok megteremtése, a törvényszéken indult perekben a kötelező jogi képviselet előírása, a társult per szabályainak megalkotása.

Már a törvényjavaslatot előkészítő koncepció döntött a közigazgatási bíráskodás külön törvénybe való szabályozásáról, függetlenül annak szervezeti kereteiről. A javaslat előkészítése folyamatban van – jelezte. Hozzátette: a munkaügyi bíráskodás eljárási szabályai továbbra is a Pp.-ben maradnak, és fennmarad az ülnökrendszer is. A miniszter elmondta, a javaslat 11 részből, 47 fejezetből és 633 paragrafusból áll.

Trócsányi László az eljárást gyorsító rendelkezések közül kiemelte a hatékony jogérvényesítés kereteinek biztosítását, a tervezhető permenetet.

A legfontosabb beadványok – keresetlevél, ellenkérelem, ellenkövetelés – tartalmát a javaslat pontosan meghatározza, ez elősegíti, hogy a lényeges kérdésekre koncentrálódjanak az iratok – ismertette. 

Hozzátette: a jogi képviselő nélkül eljárókat segítik a formanyomtatványok, amelyekkel elkerülhető a hiánypótlás, ami elhúzza a pert. Szerinte a perhatékonyságot biztosítja az ellenkérelem, a viszontkereset írásbeli előterjesztésének előírása, illetve az, hogy a nem védekező alperessel szemben tárgyalás tartása nélkül kibocsátható a bírósági meghagyás.

 

A szakminiszter azt mondta, kiemelt fontosságú a perelhúzódás elkerülése szempontjából a keresetváltoztatás, viszontkereset korlátozása. 

Kitért arra, hogy a kötelező fizetési meghagyásos ügyek értékhatárának hárommillió forintra való emelése csökkenti a peres ügyek mennyiségét.

Trócsányi László az alapelvek közül fontosnak nevezte, a felek eljárás-támogatási, igazmondási kötelezettségét.

A javaslat legfontosabb újítása – folytatta – az osztott perszerkezet bevezetése. Ennek két része: a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szak; a perfelvételi szakon nagy hangsúly van, ekkor határozzák meg a jogvita kereteit, tartalmát – ismertette. Hozzátette: a perfelvétel során van lehetősége a feleknek a tény- és jogállításaikat, a kérelmeiket, ellenkérelmeiket módosítani.

Közölte azt is, a törvényszéknek általános hatásköre lesz, és ezen a bíróságon kötelező lesz a jogi képviselet. A kódex az egységes perrendet a bonyolult ügyekben eljáró törvényszékekre határozza meg, és ahhoz képest tartalmaz könnyítést a járásbíróságokra – mondta.

A javaslat általános jelleggel rögzíti, a jogsértő bizonyítékok – amelyet az élethez, a testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg – a perben nem használhatóak fel – mutatott rá.

Hozzátette: más esetekben a bizonyíték felhasználásáról a bíróság dönt. Akkor lehet indokolt a felhasználás, ha a fél más módon nem tudja állításait bizonyítani, de ez nem mentesíti a felet a büntetőjogi, szabálysértési és polgári jogi következményektől – hangsúlyozta.

A miniszter elmondta, megújul a szakértői bizonyítás is, a félnek választania kell, hogy megbízott magánszakértőt, más eljárásban vagy a perben kirendelt szakértőt választ. Megjegyezte, a magánszakértő nem készíthet csak a megbízója által szolgáltatott adatok alapján szakvéleményt.

 

Trócsányi László a magyar jogban teljesen új jogintézményként beszélt a társult perlésről, amelyre fogyasztói szerződések és munkaügyi perek esetén lesz lehetőség. Ez a perfajta azért hatékony, mert csökkenti a jogérvényesítés egységnyi költségét – mutatott rá.

A miniszter kitért arra, hogy a kódex benyújtását széleskörű szakmai egyeztetés előzte meg. A többi között egyeztettek az Országos Bírói Hivatal elnökével, a Kúriával, a Legfőbb Ügyészséggel, az ügyvédi, a közjegyzői és az igazságügyi szakértői kamarával – tette hozzá.

Felidézte, hogy 2014-ben kapta kézbe Németh János professor emeritustól a szerkesztőbizottság által készített jogszabály-alkotási koncepciót; a Igazságügyi Minisztérium magára vállalta a kódex kidolgozását és a kodifikáció irányítását, ebben miniszteri biztos, Wopera Zsuzsa is közreműködött.

Nagy figyelmet fordítottak a külföldi, német, osztrák, svájci és szlovén szabályozások elemzésére, így az ezekben a kódexekben lévő szabályokhoz hasonlóak a magyar perrendtartásban is felfedezhetőek – közölte.

Úgy fogalmazott, hogy „az eljárásjog az anyagi jog szolgálóleánya”, az anyagi jog normáit az eljárásjog teszi elevenné. Emlékeztetett arra, hogy az első modern polgári perrendtartást Plósz Sándor alkotta meg, az 1911-ben lépett hatályba. Ezt váltotta fel 1953-ban, a Rákosi-korszakban a szovjet polgári eljárásjogot követő kódex, amely ma is hatályban van, de az már nem hasonlít elfogadáskori állapotához – mondta.

(MTI)

---