Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az új Ptk. „fogyasztó” fogalma miatt a korábbiakhoz képest jelentősen hátrányba kerülhetnek a nem természetes személy jogalanyok, például alapítványok, egyesületek, társasházak és vállalkozások, mivel az új törvényben rájuk már nem vonatkoznak a fogyasztókat megillető többletvédelmet biztosító rendelkezések – mutatott rá Dr. Hámori Antal, a Budapesti Gazdasági Főiskola docense egy, a napokban rendezett szakmai rendezvényen.
A korábbiaknál alacsonyabb szintű jogi védelem illeti meg a szerződések tárgya szempontjából laikusnak minősülő egyesületeket, alapítványokat, egyházi jogi személyeket, társasházakat, lakásszövetkezeteket, egyéni vállalkozókat, mikro-, kis- és középvállalkozásokat is egy jogvita esetén a március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv hozta változás miatt – hívta fel a figyelmet Dr. Hámori Antal a Budapesti Gazdasági Főiskola napokban rendezett Közgazdasági és Társadalomtudományi Szimpóziumán.
Amint a BGF docense előadásában kiemelte, a Ptk. „fogyasztó” fogalmának változása miatt a laikusnak minősülő nem természetes személy jogalanyokra nem vonatkoznak azok a szabályok, melyek a laikus természetes személyek profikkal (vállalkozásokkal) szembeni többletvédelmét szolgálják. „Míg a régi Ptk. szerint a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy – vagyis nem csak természetes személy – számított fogyasztónak, az új törvény alapján már csak természetes személy lehet fogyasztó.” – mutat rá Dr. Hámori Antal.
|
Bírósági Döntések Tára |
|---|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
A polgári jogi fogyasztói többletvédelem – például a hosszabb elévülési idők, a szélesebb körű semmisség és elállási jog biztosítása, a bizonyítási teher megfordítása, a kötelező jótállás, a termékszavatosság – így akkor sem illeti meg a nem természetes személy laikusokat, ha profikkal (a szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körében eljáró személyekkel) szemben járnak el.
Tartós fogyasztási cikkek (például háztartási, elektronikai készülékek, bútorok, gépjárművek), vagy akár ingatlanok vásárlása, különböző szolgáltatások, javítások, karbantartások, és a szerződés érvénytelensége (lásd például tisztességtelen általános szerződési feltételek) esetében különösen nagy jelentősége van ezeknek a fogyasztókat védő rendelkezéseknek. „Nem mindegy például, hogy egy peres eljárás esetén, kit terhel a bizonyítási kötelezettség, mert az ahhoz szükséges összeget is annak kell megelőlegeznie. Ha például a vásárlást, teljesítést követően jelentkezik valamilyen hiba, a fogyasztói többletvédelem hiánya miatt a törvény értelmében a laikus alapítványok, egyesületek, társasházak, illetve akár egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények feladata a profikkal szemben bizonyítani, hogy a hiba oka a teljesítés időpontjában fennállt. Egy drága berendezésnél, személygépkocsinál, vagy ingatlannál a szükséges szakértői vélemény elkészíttetése akár többszázezer forintra is rúghat. Ez komoly problémát jelenthet a különböző intézmények, alapítványok számára. Emiatt számtalan esetben hiúsulhat meg az igényérvényesítés” – emeli ki a BGF docense.
A március 15-i hatálybalépést követően a laikus nem természetes személy jogalanyok és a profik között létrejött szerződésekkel kapcsolatos hibás teljesítések miatt már elindulhattak az első, az új Ptk. szabályozása alá tartozó ügyek, de ezek vélhetően még nem igen értek bírósági szakaszba. Az új szabályozás szerinti első ügyekben a télre várhatóak ítéletek, teszi hozzá Dr. Hámori Antal.
