Milliárdokat spórolt a végrehajtói kamara


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint 15 milliárd forintot spórolt meg az elmúlt két évben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által fejlesztett elektronikus kézbesítési rendszer – tájékoztatott a kamara elnöke.


Császti Ferenc elmondta: a technikai fejlesztés és a végrehajtói szervezet ügykezelésének eredményeképpen a végrehajtási eljárások időtartama lecsökkent, ami megtakarítással jár az adósok, a hitelezők és az egyéb érdekeltek részére.

Hozzátette: a kamara, a kormánnyal közösen, a végrehajtási rendszer optimalizálásán dolgozik, többek között arról is egyeztetnek, miként lehet a végrehajtási eljárást tovább gyorsítani, költségeit pedig csökkenteni.

Az elnök szerint a még hatékonyabb működéshez egyebek mellett az ügyintézés további digitalizálására, az ügyviteli szabályok kiegészítésére van szükség.

Császti Ferenc hangsúlyozta, a kamara nyilvántartása alapján a végrehajtási rendszer folyamatosan fejlődik: a költségmentes ügyeket a továbbiakban az adófizetők helyett a kamara előlegezné meg.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

Tavaly az eljárások 56 százaléka eredményes volt, a behajthatatlan követelések 32 százalékos aránya pedig az elnök szerint a magyar társadalom viszonyait tükrözi: a népesség 14 százaléka él mélyszegénységben, 36 százaléka létminimum alatt, az eredménytelenségi arány azonban ezt nem haladja meg.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara Országos Felügyeleti Tanácsának tájékoztatása szerint idén 397, tavaly összesen 920 panaszbeadvány érkezett a nyilvántartásba.

A végrehajtást kérők beadványainak többsége az eljárások elhúzódására vagy eredménytelenségére hivatkozik, míg az adósoké a végrehajtó törvénysértő intézkedését sérelmezi. A kamara elnöke megjegyezte, hogy a panaszok csupán 4-5 százaléka bizonyul megalapozottnak, arányuk elenyésző az évi közel 600 ezer kiosztott ügyhöz képest, azonban ez a szám még tovább csökkenthető.

A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara összesen 197 végrehajtói iroda több mint 2500 dolgozójának tevékenységét fogja össze, a szervezet létszáma évente 100-150-nel emelkedik.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.