Nő a bíróságok, ügyészségek támogatása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Milliárdos nagyságrendben emelkedik a bíróságok, ügyészségek költségvetése, az Igazságügyi Minisztériumé (IM) pedig a tárca átalakulása miatt alapvetően megváltozik a jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint.


A költségvetési törvény tervezete szerint a bíróságok idei 86,5 milliárdos költségvetési támogatása – amely második félévben kiegészült a devizaperekhez kapcsolódó 700 milliós többlettámogatással – jövőre 87,5 milliárdra növekszik, ebből a Kúriára 2015-ben 2,64 milliárd millió jut. A bíróságokon jövőre tervezett bevétel az ideivel egyezően 2,26 milliárd, így a 2015-ös bírósági fejezet főösszege a törvényjavaslat szerint 89,8 milliárd. A fejezeten belül beruházásra 8 milliárd forintot különítettek el, ebből a Budapest Környéki Törvényszék rekonstrukciójára 1 milliárd jut.

Az ügyészség idei eredeti támogatási előirányzata 37,66 volt, amely a jogellenes földügyletek, zsebszerződések feltárására külön törvényben juttatott 500 millió forinttal 38,2 milliárd forintra nőtt, amihez 88 millió forintos tervezett bevétel járulhat. A 2015-ös támogatás 39,78 milliárd, a tervezett bevétel pedig 102 millió, így a fejezet kiadási főösszege 39,9 milliárd.

Az Alkotmánybíróság költségvetési előirányzata az idei 1790,1 millióról 1797,1 millióra emelkedik.

Richard Susskind: Az ügyvédség vége?

Richard Susskind: Az ügyvédség vége? c. könyve magyar nyelven a Wolters Kluwer Kft. kiadásában jelent meg.

A kötet most jelentős, 84%-os kedvezménnyel vásárolható meg mindössze nettó 1000 Ft-ért.

További információ és megrendelés >>

Az IM jövő évi kiadási előirányzata 16,9 milliárd forint, amiből támogatás 10,5 milliárd, az előirányzott bevétel pedig 6,4 milliárd forint.

A tárca igazgatásában 8 milliárdos támogatással és 664 milliós bevétellel terveznek, ezen belül a személyi juttatásokra 5,67 milliárd jut. A tárcához tartozó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 4,2 milliárdos bevétellel, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek 1,5 milliárdos bevétellel és 1,2 milliárdos támogatással számolhat a törvényjavaslat szerint. A minisztériumok országgyűlési választásokat követő átalakítása előtti Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak 192,4 milliárdos támogatást és 52,93 milliárdos bevételt irányoztak elő, amihez járult – fejezeti céltartalékként – a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjára 71,15 milliárd, valamint „különféle kifizetések” címén további 5 milliárd. Így a tavaly elfogadott 2014-es költségvetési törvény szerint e fejezet kiadási főösszege még 321,48 milliárd volt.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az idei 1238,2 millió helyett jövőre 1325,2 millió forinttal gazdálkodhat. A hivatal feladatai bővülnek 2015-től: a ENSZ kínzás elleni nemzetközi egyezményének betartását az ombudsmani hivatal munkatársai ellenőrzik Magyarországon például a büntetés-végrehajtási intézetekben, fogdákban, javító-nevelő, illetve elmemegfigyelő intézetekben.

(Forrás: MTI)

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.