Új Ptk: változnak a cégek átalakulási szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cégek átalakulása csak a gazdasági társaság formájának a megváltozását jelenti, az egyesülés és a szétválás külön fogalmakként jelenik meg az új Ptk-ban.


Az igazságügyi tárca honlapján közzétett, erről szóló törvényjavaslat az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) általános szabályait részletezi.

Az átalakulás lebonyolításának érdemi szabályai gyakorlatilag nem változnak a mostaniakhoz képest, mivel azok megfelelnek az új Ptk. előírásainak is. Így az átalakulásról a jövőben is két ülésen dönt a társaság erre jogosított szerve. Az elsőn magát az átalakulást határozzák el, míg a másodikon az átalakulás dokumentumait fogadják el.

Az átalakulás alapdokumentuma az átalakulási terv. Ennek része az átalakulási vagyonmérleg tervezet is, így az átalakulási terv jogi, üzleti, számviteli és döntés-előkészítési fogalom lesz.

Ha egy cég más társasági formává alakul át, akkor az új társaság előtársaságként nem működhet. Az átalakulás során olyan cégformát kell választani, amelyhez rendelkezésre áll a törvény által előírt legkisebb jegyzett tőke.

A cégek egyesülésekor akár mindkét említett ülést közösen tarthatják meg az egyesülni kívánó társaságok, de a döntéseket külön-külön kell meghozniuk. Az egyesülés speciális típusa a beolvadás, ilyenkor az átvevő társaság jogi formája változatlan marad.

Szétválásnál bármelyik jogelőd tag valamennyi jogutód cégben tag lehet.

Külön rész tartalmazza a javaslatban a részvénytársaságok egyesülését és szétválását. Egyesüléskor meg kell határozni az egyesülő társaságok részvényeinek a cserearányát, és azt is, hogy a meglévő vagyonból mennyit fizetnek be a közös társaságba, kiegészítő készpénzbefizetésként. Ez a befizetés azonban nem lehet több, mint a részvényesekre jutó vagyonhányad 10 százaléka.

A részvénytársaság szétválásához nincs szükség a szétváló társaság közgyűlésének a jóváhagyására, ha valamennyi részvény átkerül az új társaságokhoz. Ez a részvényesek megkérdezése nélkül a menedzsment dönthet a szétválásról.

Ez a törvény is – a parlamenti elfogadása után – jövő év március 15-én, az új Ptk.-val egy időben lép hatályba.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.