Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy 1999-ben elkövetett gyilkossági ügyben; a gyilkosság felbujtójaként Portik Tamásra, valamint a gyilkosság tényleges elkövetőjére egyaránt életfogytig tartó fegyházbüntetést kér az ügyészség.
Ibolya Tibor fővárosi főügyész közleményében azt írta, „P. Tamás az 1990-es évek közepétől egy bűnelkövetői csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított és a tagoknak az volt a feladatuk, hogy végrehajtsák az utasításait”.
A vád szerint az ügy későbbi sértettje is ennek a bűnelkövetői csoportnak a tagja volt. P. Tamás fiatalkora óta ismerte a sértettet, 1999-ben azonban megromlott közöttük a korábbi baráti viszony, ezért P. Tamás megbízta a szintén a bűnelkövetői csoportjához tartozó két társát, hogy öljék meg a férfit.
Az emberöléssel megbízott két férfi 1999. április 25-e körül megjelent a sértett XI. kerületi bérelt lakásánál. A vád szerint az ingatlanban az emberölés tettese hangtompítóval ellátott géppisztollyal több lövést adott le a sértettre, aki a helyszínen meghalt.
A cselekményt követően a két férfi az Erzsébet híd budai hídfőjénél a Dunába hajította a fegyvert, amit később hajléktalanok találtak meg a Duna-parton, és leadtak a rendőrségen. A sértett holttestét 1999. május 6-án fedezték fel.
„A Fővárosi Főügyészség P. Tamást felbujtóként, előre kitervelten, az emberölés tényleges végrehajtóját pedig tettesként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével vádolja, és velük szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt a vádiratban” – írta Ibolya Tibor. A főügyészség indítványozta, hogy a bíróság az ügyet egyesítse, a Portik Tamás ellen emberölés bűntette miatt már bírósági ügyszakban folyamatban lévő másik büntetőügyhöz.
A harmadik férfival, az emberölés bűnsegédjével szemben a Fővárosi Főügyészség szintén vádat emelt – együttműködésére tekintettel – egy elkülönített eljárásban. Őt a főügyészség egy másik ügyben elkövetett bűnpártolással is vádolja. A vád szerint egy 1998-as emberölési ügy miatt indult büntetőeljárás későbbi szakaszában, 2017-2018-ban, az emberölés felbujtói ellen indult büntetőeljárás meghiúsítására törekedett úgy, hogy a birtokában lévő, az ügy szempontjából releváns bizonyítási eszközt nem adott át a nyomozó hatóságnak, hanem azt pénzért ajánlotta fel a felbujtással gyanúsított személynek, illetve ügyvédjének.
A rendőrség februárban tudatta, hogy összehangolt akcióban elfogta a 22 évvel ezelőtti, XI. kerületi gyilkossággal gyanúsított 52 éves férfit, K. Gábort.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!