Újabb két résszel bővült a „Kúriai esetek” videós kerekasztal-beszélgetés sorozat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A videós kerekasztal-beszélgetés sorozat 2015-ben indult. Célja, a Kúrián folyó szakmai munka szélesebb körben történő megismertetése, a már lezárt jogviták közérthető formában történő megvitatása és elemzése. A projekt hozzájárul a Kúria működésének átláthatóságához, és erősíti az állampolgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalmát.

Egy jogos védelmi helyzet megállapításával és a vádlott felmentéssel végződő büntetőügy, illetve egy izgalmas családjogi esetet feldolgozó videófilmmel bővült a „Kúriai esetek” videós kerekasztal-beszélgetés sorozat, amelyek a Kúria honlapján is elérhetők. A rövid filmeken kúriai bírák, különböző szakterület képviselői, illetve a közélet szereplői beszélnek Kúrián zárult jogesetek jelentőségéről, tanulságairól, valamint társadalmi vonatkozásairól.

A „Kúriai esetek” – videós kerekasztal-beszélgetés kilencedik részében a résztvevők annak kapcsán értekeznek, hogy a legfőbb bírói fórum Bfv.III.859/2017. számú jelentős ügyben 2017. november 7-én hozott határozatot. A Kúria kimondta, hogy a javak elleni jogtalan támadást gépjárművel végrehajtó támadót gépjárművel nyomon követni, s a jogtalanul elvett javak visszaadásának kikényszerítése végett utolérni olyan törvényes joggyakorlás, amely védelmi cselekmény, a javak ellen intézett jogtalan támadást elhárító magatartás. Az ebből eredő nem szándékolt súlyosabb következmény kockázatát ez esetben is a jogtalan támadó viseli. A beszélgetés résztvevői: dr. Kónya István a Kúria elnökhelyettese, dr. Márki Zoltán a Büntető Kollégium tanácselnöke, dr. Farkas Johanna a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kriminálpszichológiai Tanszékének adjunktusa és dr. Lándori Tamás újságíró.

http://https://youtu.be/y8pHStQ7Z5M

A sorozat tizedik részében a Kúria bírái, valamint külsős szakértők a Kúrián jogerősen lezárult gyermekfelügyeleti per jogi hátteréről és tanulságairól értekeznek. A Kúria Pfv.II.21.129/2016. számú döntésében hangsúlyozta, hogy a szülők közötti érzelmi kapcsolat megszűnése nem eredményezheti azt, hogy a gyermek az elköltöző szülőjétől elszakadjon, a vele korábban fennálló érzelmi kötődése megszűnjön. A gyermek érdekét súlyosan sértő módon jár el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől indokolatlanul elzárja és ellene hangolja. A beszélgetés résztvevői: Czifra Szilvia újságíró, dr. Kőrös András a Kúria nyugalmazott tanácselnöke, dr. Németh Rita pszichológus szakértő és dr. Iring Zoltán klinikai szakpszichológus, a XII. kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ vezetője.

http://https://youtu.be/JBQUNTcnbuI

(lb.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.