Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az EB kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a menekültügyi szabályozás miatt.
Több uniós tagállam, köztük Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság (EB), mert úgy véli, hogy ezen országok menekültügyi szabályozásának bizonyos pontjai nincsenek összhangban a közösségi joggal – jelentették be a szervezet csütörtöki sajtótájékoztatóján Brüsszelben.
Az Európai Bizottság csütörtökön felszólító levelet küldött Magyarországnak, és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított a közelmúltban elfogadott magyar menekültügyi jogszabályok ügyében.
A menekültügyi eljárásokkal kapcsolatban a bizottság aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy nem lehet fellebbezés keretében újabb tényekre és jogi szempontokra hivatkozni, valamint Magyarország fellebbezés esetén nem függeszti fel automatikusan az adott ügyben hozott határozatokat, és ezáltal még a fellebbezés elbírálása előtt az ország elhagyására kényszeríti a kérelmezőket.
Az EB szerint az is aggályos, hogy az illegális határátlépéssel kapcsolatos gyorsított büntetőeljárásokra vonatkozó magyar törvény nem tartja tiszteletben az eljárás során igénybe vehető fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogról szóló uniós irányelv rendelkezéseit, amelyek biztosítják, hogy a büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottak megkapják minden szükséges dokumentum írásbeli fordítását.
II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia |
|---|
|
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet. |
A szervezet szerint az is problémás, hogy a menedékjog iránti kérelmeket elutasító határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó új magyar törvény értelmében nem kötelező a kérelmezők meghallgatása.
A bizottság korábban már megvizsgálta az Országgyűlés által júliusban és szeptemberben elfogadott jogszabály-módosításokat, és adminisztratív levélben közölte előzetes aggodalmait a magyar hatóságokkal.
A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre a bizottság újabb levelének megválaszolására. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az EB úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően – ha szükséges – a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.
Az Európai Bizottság csütörtökön Olaszországgal, Görögországgal, Horvátországgal és Máltával szemben is kötelezettségszegési eljárást indított, amiért nem sikerült maradéktalanul átültetniük jogrendjükbe és végrehajtaniuk a közös európai szabályozást a menekültügy terén.
A bizottság felszólította Görögországot, Horvátországot és Olaszországot, hogy pontosan hajtsák végre a menedékkérők hatékony ujjlenyomat-vételéről és az adatoknak az Eurodac-rendszerbe 72 órán belül történő továbbításáról szóló rendeletet. Az Európai Bizottság októberben adminisztratív levelet küldött Athénnak, Zágrábnak és Rómának ezzel kapcsolatban, a jelzett aggályokra azonban két hónap elteltével sem születtek megfelelő megoldások.
Az EB emellett felszólította Görögországot és Máltát, hogy jelentsék be a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv teljes körű átültetése érdekében tett nemzeti intézkedéseiket, amelyekről eddig nem tettek bejelentést.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
