Újabb uniós szankciókról született megállapodás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új intézkedések alapvetően az eddigi szabályok pontosításáról szól és nem tartalmaz semmilyen korlátozást az energiahordozók szállítását illetően – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülés szünetében arról számolt be, hogy az ukrajnai háborús cselekmények fokozódásának tükrében már nem túlzás kimondani, hogy „félrekalkuláció történt” az európai válaszok meghozatala során, és a mostani intézkedések is az eddigi megközelítésen alapulnak.

Szerinte bár a kormány úgy véli, hogy elsősorban a békére kellene törekedni, nem bojkottálták a politikai megállapodást, nem törték meg a közösség egységét, így már a nap folyamán megkezdődik a részletek kidolgozása.

Nem egyeznének bele a Gazprombank szankcionálásába

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy alapvetően az eddigi szabályok pontosításáról van szó, és még ennél is fontosabb, hogy mi nincs benne a csomagban, ugyanis az bizonyos tagállami törekvések ellenére sem rendelkezik az energiahordozók szállításának semmiféle korlátozásáról, például a Gazprombank szankcionálásáról.

„Mi nagyon erőteljesen jeleztük, hogy amennyiben a Gazprombank szankcionálása szerepelne a szankciós listán, akkor ahhoz Magyarország támogatását nem tudnánk adni, így a már a most elénk került szankciós javaslatban a Gazprombank nem szerepel, minthogy nem szerepel semmilyen korlátozás sem az energiahordozók szállítására.”

Kitért ennek kapcsán a földgázellátás elapadásával kapcsolatos nyugat-európai aggodalomra, amelyet furcsának nevezett, miután korábban számos nyilatkozatot lehetett arról hallani, hogy a szóban forgó országok már megoldották a kérdést. „Ehhez képest a mostani riadalom mást mutat, felülkerekedett a valóság” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország régóta hangoztatja, hogy a gázszállítás nem ideológiai, hanem fizikai kérdés.

„Úgy tűnik, hogy Európa nyugati felében sem sikerült megoldani a fizika törvényszerűségeinek felülírását ebben a tekintetben” – húzta alá.

Aranyembargót vezettek be

A tervek szerint egyebek mellett aranyembargót vezetnek be, szigorítják az úgynevezett kettős felhasználású termékek kereskedelmét, további korlátozásokat rendelnek el a közbeszerzésekre és a betétek elfogadására vonatkozóan, valamint tilalmakat állapítanak meg egyéb, alapvetően számviteli, könyvvizsgálati, könyvelési és adótanácsadói szolgáltatásokhoz kapcsolódóan.

Továbbá újabb negyvennyolc magánszemély és kilenc szervezet felkerül majd az EU szankciós listájára, köztük egy orosz miniszterelnök-helyettes, több tagköztársasági politikai vezető és a Szberbank. Utóbbi kapcsán a magyar kormány technikai javaslatot tett a későbbi hatályba lépésre annak érdekében, hogy a pénzintézet teljes mértékben kártalaníthassa volt magyarországi ügyfeleit.

A miniszter tudatta, arról is döntés született az ülésen, hogy az Európai Békekeret forrásaiból újabb 500 millió eurót csoportosítanak át az ukrajnai fegyverszállítmányok finanszírozására.

Kiemelte: a kormány ezt a döntést sem blokkolta, ugyanakkor nem is változtatja meg az álláspontját, és továbbra sem szállít fegyvereket, illetve nem engedélyezi a közvetlen fegyverszállításokat az ország területén keresztül.

„Furcsa ellentmondás, hogy Európai Békekeretnek nevezik azt az európai uniós lehetőséget, amelyből most fegyverek finanszírozását hajtja végre az EU” – vélekedett.

„A béke az egyetlen megoldás a jelenlegi helyzetre, és a béke a megoldás minden olyan problémára, amelyet a háború okozott számunkra” – összegzett.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.