Újra előzetesben a zuglói gázoló
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2017. január 18-án megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését és egy hónapra ismételten elrendelte annak a nőnek az előzetes letartóztatását, aki 2016. november 7-én napközben Budapesten személygépkocsival halálra gázolt és cserbenhagyott egy idős férfit – közölte a Fővárosi Törvényszék.
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2017. január 13-án megszüntette a gyanúsított előzetes letartóztatását és egy hónapra elrendelte a házi őrizetét. A házi őrizet szabályait nyomkövető technikai eszköz alkalmazásával rendelte ellenőrizni.
A végzés ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a gyanúsított előzetes letartóztatásának meghosszabbítása érdekében. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az ügyészi fellebbezést alaposnak találta.
[htmlbox BDT]
Indokolásában kiemelte, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a gyanúsított a helyszínt a balesetet követően elhagyta, majd később a lezárt, balesetet okozó járműve mellett a rendőrök jelenlétét észlelve elszökött a helyszínről. A közúti közlekedési előéleti pontrendszer nyilvántartás szerint a gyanúsított korábban több szándékos közúti közlekedési szabálysértést is elkövetett. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a korábban elkövetett kábítószer birtoklásának vétsége miatt folyamatban lévő büntető eljárás megalapozza a bűnismétlés veszélyét is. A bűncselekmény elkövetési körülményeire, tárgyi súlyára és a fent leírtakra is figyelemmel a másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által alkalmazott kényszerintézkedés nem elegendő az eljárási célok eléréséhez, a szökés, elrejtőzés veszélyének a kiküszöböléséhez.
A gyanúsított baleset után tanúsított magatartására, a kiszabható büntetés mértékére, a közlekedési előéletére is figyelemmel a törvényszék egyetértett az ügyészség fellebbezésében foglaltakkal abban, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában a legszigorúbb kényszerintézkedés fenntartása az eljárási célok elérése érdekében szükséges és indokolt. A gyanúsított szabadlábra kerülése esetén a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés reális veszélye fennáll, az előzetes letartóztatás meghosszabbításának különös feltételei megállapíthatóak.
