Újraindult Ahmed H. pere


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ártatlannak vallotta magát a röszkei közúti átkelőnél 2015 szeptemberében történt tömegzavargás miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolt szír férfi az ellene indult per megismételt elsőfokú eljárásának hétfői tárgyalásán a Szegedi Törvényszéken.


A jelenleg 41 éves Ahmed H.-t határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettével vádolja az ügyészség.

A vádirat szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarország belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült.

A Cipruson élő, szír állampolgárságú vádlott a tárgyaláson azt mondta, hogy a szüleivel, a testvérével és annak családjával a reggeli órákban érkezett a szerb-magyar határhoz, rövid alvás után először délelőtt ment az átkelőt lezáró kordonhoz. Hozzátette, nem tolmáccsal, hanem rendőrrel akart beszélni, édesanyja miatt, aki cukorbeteg és inzulinra volt szüksége, amelyet meg is kapott.

Vallomása szerint többször is beszélt a rendőrökkel, azt állította, próbált a tömeg és a hatóságok között közvetíteni, mondandójának lényege az volt, hogy nem szeretnének problémát, csupán békésen továbbmenni.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A vádlott elismerte, hogy dobált a rendőrök felé és megafonon keresztül beszélt a tömeghez, de azt tagadta, hogy a határ megnyitását követelte, fenyegetőzött vagy ultimátumot adott volna a határ megnyitására, azt mondta, csupán nyugtatni próbálta a várakozókat.

Többször is hivatkozott arra, hogy ideges volt, nem volt magánál, nem tudja, mit csinált, ezt mondta azzal kapcsolatban is, hogy felvételek bizonyítják, a kerítéstől távolabb követ tört.

Kóbor Jenő bíró a tárgyaláson tanúvallomásokat is ismertetett, amelyek szinte mindegyikékhez megjegyzéseket fűzött a vádlott, akit két, fekete csuklyát viselő fegyőr kísért a tárgyalóterembe. 

Az egyik helyszíni parancsnok vallomása szerint a tömegből hangzottak el a határ megnyitását követelő felszólítások, de a rendőr nem volt biztos abban, hogy a vádlott mondott-e ilyet. A rendőrséget helyszínen segítő tolmács szerint a vádlott kijelentette, hiába jobb a magyar rendőrök felszerelése, a migránsok többen vannak, és át fognak menni a határon. Több másik rendőr szerint is a vádlott adott ultimátumot a határt védő egyenruhásoknak.

A per csütörtökön újabb tanúvallomások ismertetésével folytatódik.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.