Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Érdemben, három év alatt 3 százalékról több mint 11 százalékra emelkedett tavaly az ukrajnai háború okán elfogadott a korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos uniós jogviták aránya – derült ki az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának 2022-es igazságügyi statisztikákat rögzítő jelentéséből.
Az uniós bíróság jelentése szerint az Európai Unió Bíróságára és Törvényszékére az elmúlt öt év folyamán a beérkezett ügyek számának jelentős, 21 százalékos emelkedése figyelhető meg. A két igazságszolgáltatási fórumra 2022-ben érkezett ügyek száma hasonló volt a megelőző év adataihoz, tavaly 1710 ügy érkezett, szemben a 2021-es 1720 üggyel.
Az elbírált ügyek számát illetően közölték: 2022-ben a bíróság és a törvényszék összesen 1666 ügyet tudott befejezni, ami megfelel az elmúlt évek átlagának.
Az eljárások időtartamát illetően a jelentésből kiderült, a bíróság elé került ügyek egyre nagyobb számban vetnek fel érzékeny és összetett kérdéseket, ennek ellenére az eljárások teljes időtartama (16,4 hónap) hasonló maradt a megelőző év során mért időtartamhoz (16,6 hónap). Az ítélettel vagy végzéssel befejezett ügyek esetében ez az időtartam 16,2 hónap lett tavaly, szemben a 2021-es 17,3 hónappal – írták.
Az előzetes döntéshozatali ügyek elbírálásának átlagos időtartama valamivel hosszabb lett (17,3 hónap), szemben a 2021-es 16,7 hónappal. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek eredetét illetően közölték: 2022-ben a német (98), az olasz (63), a bolgár (43), a spanyol (41) és a lengyel bíróságok (39) terjesztették a legnagyobb számú előzetes döntéshozatal iránti kérelmet az uniós bíróság elé. A dokumentumból kiderült, hogy Magyarország tavaly 20 előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztett az uniós bíróság elé.
A koronavírus-járvánnyal összefüggő egészségügyi válsághelyzettel kapocslatos azon ügyek után, amelyek a 2021-es évet jellemezték – állami támogatásokkal, közbeszerzésekkel, kereskedelempolitikával, közegészségüggyel, dokumentumokhoz való hozzáféréssel és közszolgálattal kapcsolatos ügyek, a 2022-es évet leginkább azon korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos jogviták képezték, amelyeket az Európai Unió az ukrajnai háború okán fogadott el. A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos jogviták 103 új üggyel a 2022-ben érkezett összes ügy 11,4 százalékát tették ki, szemben a 2021-es 4,8 százalékkal és a 2020-as 3 százalékkal.
Az állami támogatások területén nem kevesebb mint 68 ügy érkezett az uniós bírósághoz, szemben a 2021-es 46 üggyel. Ezzel szemben visszaesés tapasztalható az új keresetek számában a szellemi tulajdonjog (270 ügy, szemben a 2021-es 308-cal), és a közszolgálat területén (66 ügy, szemben a 2021-es 81-gyel) – írták.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
